Koronavírus adatok

2022. jan. 20.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ágnes
-6 °C
2 °C

Nagyot zúz a digitális Metallica

2009.07.04. 21:20
A Metallica két éve még perelni akarta a Guitar Hero játékok kiadóit, most már nevét és zenéjét adta a sorozat legújabb folytatásához. A rockbanda-szimulátor egyre jobban elkoptatott játékműfaj, de el kell ismerni, a Guitar Hero: Metallica az egyik legjobb képviselője. Csak a régi zenekartagokat hiányoltuk belőle.

A videojáték-ipar utóbbi éveiben kétségtelenül a zenészjáték volt a legsikeresebb műfaj. Ahogy az lenni szokott, miután a lelkes és kicsit kiforratalan első részek több milliós példányszámban keltek el, beszálltak a nagy kiadók is a bizniszbe. Az Activision megvette az első Guitar Hero játékokat kiadó Red Octane-t, a fejlesztőkre viszont az Electronic Arts tette rá a kezét, így ők azóta az EA saját sorozatát, a Rock Band szériát fejlesztik, míg az újabb Guitar Herókat már más fejlesztőcsapat gyártja. Ez a két név uralja a műfajt (a Nintendo próbálkozása, a Wii Music viccnek is otromba volt), ami érzésem szerint kicsit kezd már ellaposodni.

A karácsonyra megjelent Guitar Hero World Tournál (a negyedik rész a sorozatban) éreztem ezt először: a hardver – vagyis a játékhoz adott, gitárt és dobot formázó kontroller – remek volt, de a dallistán már lehetett érezni a fáradás jeleit. A kiadók próbálnak is új utakat keresni, az egyik ilyen trend, hogy egy-egy ismert zenekarnak külön játékot szentelnek. A Guitar Hero sorozatban például tavaly nyáron jelent meg a Guitar Hero: Aerosmith, a legutóbbi játék címében pedig a Metallica neve szerepel.

Oldies but goldies

Azé a Metallicáé, aki 2007 augusztusában be akarta perelni az Activisiont és az Electronic Artsot is mondván, jogellenesen használták fel az együttes dalait a két sorozatban (ami nyilvánvaló marhaság volt, a kiadók rendesen fizették a jogdíjakat). A peren kívüli megegyezés könnyen mehetett, mert Lars Ulrich, az együttes dobosa 2008 augusztusában már azt nyilatkozta, hogy a Guitar Hero és a hozzá hasonló játékok mentik meg a rockzenét. Most az Index tesztcsapata kipróbálta, hogy képzeli ezt Lars „a Napster végzete” Ulrich a gyakorlatban, és kellemesen meglepődött: a Guitar Hero: Metallica meglepően jól sikerült.

Metallica-dalok a játékban

All Nightmare Long
Battery
Broken, Beat & Scarred*
Creeping Death
Cyanide*
Disposable Heroes
Dyers Eve
Enter Sandman
Fade to Black
Fight Fire with Fire
For Whom the Bell Tolls
Frantic
Fuel
Hit the Lights
King Nothing
Master of Puppets
The Memory Remains
Mercyful Fate
My Apocalypse*
No Leaf Clover (live)
Nothing Else Matters
One
Orion
Sad but True
Seek & Destroy
Shortest Straw
The Thing That Should Not Be
The Unforgiven
Welcome Home (Sanitarium)
Wherever I May Roam
Whiplash

* csak PS2-n és Wii-n, PS3-on és Xboxon külön letölthető

Ennek titka pedig – mint az összes hasonló programban – a jól összeválogatott dallista. A Metallica 1981 óta nyomja az ipart, de az utóbbi 15 évben kiadott lemezei igencsak megosztották a rajongókat, sőt sokaknak már az 1991-es fekete album is sok volt, ami az MTV számára tette fogyaszthatóvá a bandát. De abban nagyjából mindenki egyetért, hogy az első négy lemezük nélkül sokkal szegényebb lenne ma a könnyűzene. A Seek & Destroy, a Master of Puppets vagy a One olyan monumentumok, amikre a legmegveszekedettebb Metallica-gyűlölő is elismerően biccent. Remek számokat termelt ki az a tíz év, amíg a zenekar eljutott a trash metáltól a mainstreamig.

És hála istennek főleg ebből a tíz évből szemezget a játék, a 28 dalos repertoár nagy része olyan klasszikusokat tartalmaz, mint a fent említetteken kívül a Battery, a Creeping Death vagy az Orion. A fekete album utáni lemezekről csak néhány dal került a listába, azok is a zenekar jobb napjaira emlékeztetnek, mint például a Fuel vagy a King Nothing. Ezeken kívül 21 további számot lehet lejátszani más előadóktól, e dalokat állítólag a Metallica tagjai válogatták össze. Nyilvánvalóan nem ezek a játék húzónevei, de azért itt is akadnak príma választások, a Motörheadtől az Ace of Spades vagy a System of a Down Toxicityje például visszatérő kedvencek voltak a teszt során.

Technikailag nem sokat változott a játék
Technikailag nem sokat változott a játék

Létszámhiány

Egyébként a játékmenet semmit nem változott az elődökhöz képest. A Rock Band és a Guitar Hero World Tour óta már énekelni is lehet a dalokat, és nemcsak gitár-, hanem dobkontrollerrel is megpróbálhatjuk „lejátszani” a számokat, azaz a zene ütemére érkező színes bigyóknak megfelelően lefogni, illetve leütni a megfelelő színű gombokat, illetve tamokat és cineket. A Guitar Hero: Metallica csak annyiban újított, hogy már két lábdobpedált is használhat a játékos, aminek csak a profik örülhetnek (a zenészjátékokat Amerikában rengeteg alkalmi játékos veszi, itthon egyelőre főleg a hardcore réteg szórakozása).

Vendégművészek a játékban

Alice in Chains: No Excuses
Bob Seger and the Silver Bullet Band: Turn the Page (live)
Corrosion of Conformity: Albatross
Diamond Head: Am I Evil?
Foo Fighters: Stacked Actors
Judas Priest: Hell Bent for Leather
Kyuss: Demon Cleaner
Lynyrd Skynyrd: Tuesday's Gone
Machine Head: Beautiful Mourning
Mastodon: Blood and Thunder
Mercyful Fate: Evil
Michael Schenker Group: Armed and Ready
Motörhead: Ace of Spades
Queen: Stone Cold Crazy
Samhain: Mother of Mercy
Slayer: War Ensemble
Social Distortion: Mommy's Little Monster (live)
Suicidal Tendencies: War Inside My Head
The Sword: The Black River
System of a Down: Toxicity
Thin Lizzy: The Boys Are Back in Town

A grafikára nem lehet panasz, bár a műfajban másodlagos szempont a külcsín. A zenekar tagjait szépen lemodellezték, James Hetfield szájmozgása és gesztusai pedig szépen követik a dalszövegeket. Kár, hogy csak a jelenlegi felállás kapott helyet a játékban, mert azért az lenne az igazi, ha a Whiplasht még Dave Mustaine-nel lehetne zúzni, a Fade to Blacket Cliff Burtonnel játszhatnánk le, a Dyers Eve basszusát pedig egy virtuális Jason Newsted pengetné.

További kötekedésként felhozhatjuk még a másik örök kifogást, a pénzért letölthető új dalok kérdését. Ezen a téren a Rock Band sorozat rendre jobban teljesít, mint riválisa, és a Guitar Hero: Metallica esetében is ez a helyzet. Csak a zenekar legújabb, 2008-as albumát lehet letölteni a játékhoz, pedig azért a 28 dalba nem fért bele minden jó riff és szóló a korai időkből. Leper Messiah, Blackened, The Call of Ktulu, hogy csak hogy néhányat említsek.

Jön a DJ Hero és a Lego Rock Band

Ezzel együtt a Guitar Hero: Metallica benne van a három legjobb zenészjátékban. A technikai háttér mára már kiforrott (korábban a nehézségi szintek belövése és kisebb kontrollerhibák voltak a jellemző problémák), a dallista pedig elsőrangú. Metallica-rajongó játékosoknak kötelező darab.

A digitális Metallica
A digitális Metallica

És persze ezzel nem áll meg az őrület, karácsonyra bele fogunk fulladni az újabb zenészjátékokba. Nyáron érkezik a Guitar Hero Smash Hits, ami a sorozat eddigi dalaiból lesz egy besztof-válogatás, az év második felében számíthatunk a Guitar Hero: Van Halenre, ősszel pedig megjelenik a Guitar Hero 5. És talán még idén jön a fiatalabb játékosokra szabott Band Hero is, illetve egy egészen szörnyűnek hangzó mutáció, a DJ Hero. Az Electronic Arts a nyáron PSP-re megjelenő Rock Band Unpluggeddal és az őszi The Beatles: Rock Banddel próbálja tartani a lépést, illetve ők is terveznek egy a józan észnek ellentmondó folytatást, a Lego Rock Bandet.

Ezeket a címeket elnézve azért remélem, nem Lars Ulrichnak lesz igaza.

Guitar Hero: Metallica

Príma repertoár a Metallica fénykorából, a zenészjátékok szokásos játékmenetével. Technikailag nem mutat sok újdonságot, de a zene elviszi a hátán.


  • Vennék
  • Bankszámla