További Szoftver cikkek
Zavaró hívások
A Microsoft Research-nél hosszú évek óta kontextus-érzékeny gépeken dolgozó Eric Horvitz igenlő választ ad: "léteznek rendszereink, melyek kiszámítják, hány dollárba kerül, ha félbeszakítják az adott személy munkáját. A kommunikáció ütemezését segítendő, azt is előre tudjuk jelezni, mikor alacsonyabbak az ilyen jellegű költségek." A mesterséges intelligencián alapuló rendszer értesíti a hívó felet, hogy nagyjából meddig várjon, mikor próbálkozzon újra.
Ígéretes, csakhogy a probléma sokkal bonyolultabb: mi legyen akkor, ha a másik mondanivalója rendkívül sürgős? Kinek a hívását, elektronikus levelét továbbítsa a rendszer, kiét nem? Mi történik, ha a ritkán jelentkező, de szeretett rokon életbevágóan fontos okból telefonál, ám a gép azt jelzi neki, hogy hagyjon békén, mert nagyon elmélyedtünk a munkánkban?
A rendszernek felhasználói profilokkal kell dolgoznia, mert csak úgy képes összeszedni a szükséges információt. A profil egyrészt legyen általános, mert akkor könnyű létrehozni, másrészt viszont, ha túl általános, nem működik elég hatékonyan - véli Kara Pernice Coyne, a Nielsen Norman Csoport interfésztervezési tanácsadó cég kutatási igazgatója.
Profilok, érzelmi állapotok
A profil és a számítógépet a kapcsolatteremtés mikéntéjre utasító szabályok kidolgozása csak a kezdet, mert az intelligensebb rendszereknek maguknak kellene viselkedésünkre következtetniük az általuk összegyűjtött adatokból. Például, X megbeszélésen ül, Y hívja, ám az előbbi közli: nem ér rá. A gépnek valamilyen módon érzékelnie kell ezt, majd olyan szabályt kellene kidolgoznia, ami megakadályozza, hogy ilyen esetekben Y hívása eljusson X-hez.
Hogyan tegye?
Esetleg jegyezze meg, hogy a hívás mindössze néhány másodpercig tartott, s hozzon létre egy ebből a tényből kiinduló szabályt. A kiejtés, hangszín, hangmagasság alapján valamilyen szinten következtethet a telefonáló érzelmi állapotára, és abból is levonhat következtetéseket.
Az MIT "valóságbányász" Reality Mining projektjében például a résztvevők mobiltelefonjaiból összegyűjtött adatokból alakítottak ki viselkedésprofilokat.
Munkában a szenzorok
Paul Garner (British Telecom) szerint a kontextus-érzékeny számításokat az adatbányászat mellett a szenzorok alkalmazása lendítheti fel igazán. A BT mérnökei máris fejlesztettek otthoni használatú, elemmel működő hőmérséklet- és rezgésérzékelőket. A teszt során negyven szenzort helyeztek el minden egyes otthonban. Az adatokat szélessávú kapcsolat segítségével juttatták el az elemző platformhoz, majd különböző emberi aktivitásokra következtettek belőlük. Bármilyen típusú információt képesek összegyűjteni - hangsúlyozza Garner. Többek között Alzheimer-kórra utaló jeleket, és egyéb rendellenességeket. A számítógép pedig figyelmeztetheti a beteget, ha elfelejtette bevenni gyógyszerét.
Ambiens interfészek
Minél "okosabbak" lesznek, annál változatosabb módon kell kommunikálniuk. Szöveges és hangüzenetek mellett, kifinomultabb eljárásokon is dolgoznak. A BT az otthoni vagy irodai környezetbe tökéletesen beillő, berendezési tárgyakra emlékeztető kommunikációs funkcióval is ellátott eszközökkel, "ambiens interfészekkel" kísérletezik. Nem adnak le drasztikus figyelmeztető jeleket, hanem a környezet hangulatát módosítják. Meghatározott feltételek függvényében színeiket váltogató gömbök, kinyíló és becsukódó szirmú elektronikus virágok jelzik, hogy valami történt: például a vörös fény egy közeli hozzátartozónk hívására utal, a szirmok különböző családtagjainkat reprezentálják, és így tovább.
Legfőbb probléma az ambiens interfészek bináris jellege. Ugyan szórakoztatók, de például vagy zöldek, vagy pirosak, és semmi több. A számítógép monitora sokkal komplexebb információkat közvetít.
Ráadásul - hasonlóan a legtöbb mai technológiához - a kontextus-érzékeny számítások alkalmazásához maximálisan figyelembe kell venni a felhasználói magánszféra sérthetetlenségét.