További Szoftver cikkek
A betegek nagy része fiktív hangokat hall, fiktív képsorokat lát. Auditív képzelgéseik a legszélesebb spektrumon, eltérő bonyolultsági szinteken mozognak: struktúra nélküli foszlányok, suttogások és sikolyok, többszemélyes beszélgetések. A hangok szinte felmondják a páciens gondolatait, cselekedeteit és/vagy környezetüket kommentálják. A diskurálók általában egyes szám harmadik személyben beszélnek róla, gyakran használnak trágár szavakat, kifejezéseket, illetve arra vonatkozó utasításokat és parancsokat adnak neki, hogy mit kell tennie. Megszólítják, fenyegetik, elkeseredést, paranoid hiedelmeket keltenek benne. Potenciális veszélyforrást jelentenek, mivel sűrűn hergelik mások ellen, sőt, erőszakos tettekre is buzdítják.
Vízióik szintén széles palettán mozognak: meglepetésszerű, akár égi jelekre emlékeztető fényvillanások, tárgyak hirtelen és szokatlan átváltozásai valami teljesen mássá, vibrációk, különös hangsúlyok különös részleteken, meghökkentő megvilágítások, átalakuló szövegek, arcok, arckifejezések, hosszú, szaggatott képözönök. A képeket általában hangok kísérik: feltűnik egy arc a semmiből, majd beszédet intéz a beteghez.
Hogy megértsék
A szoftver "alapötlete, hogy a hallgatók megértsék és lássák a páciens nézőpontját" - magyarázza a kutatásokat vezető Geoffery Ericksson. A virtuális valóságon (VR) alapuló program másokkal megosztható szimulált környezetbe ülteti át az adott személy lelki élményeit. Az egyetemisták "első kézből" jutnak információhoz, s ténylegesen vizualizálják, mi játszódik le a betegben. Interaktív, 3D-s - Ericksson szerint a Quake-hez hasonló - környezetben. A szimulációban nemcsak diákok, hanem orvosok, ápolók, a beteg számára különösen fontos családtagok, közeli személyek szintén részt vehetnek. A programot kognitív viselkedésterápiánál is felhasználhatják, azaz megtanítják a páciensekkel, miként ne vegyenek tudomást képzelgéseikről. Körülbelül öt év múlva kerül kereskedelmi forgalomba, széleskörű alkalmazására pedig húsz esztendőt prognosztizálnak.
A kutatók interjúk alapján dolgozták fel, és ültették át szoftverre a tényleges hallucinációkat. Adottak a technikai feltételek: a jó minőségű grafikus hardver és a kellő memóriakapacitás már elég olcsó ahhoz, hogy személyi számítógépeken valósidejű virtuális környezeteket teremtsünk. Pszichiátriai kórtermet: a felhasználó az egér és a billentyűzet segítségével keresztülnavigál rajta, billentyűkombinációkra, klikkelésekre hallucináció hallucinációt követ. Vagy akkor is, ha közel kerül bizonyos tárgyakhoz. A modellt valódi kórtermekről készült fényképek alapján dolgozták ki. Következő lépés a hallucináció-könyvtár újabb interjúkból leszűrt tapasztalatok alapján történő bővítése lesz. Elképzelhető, hogy a könyvtár alapján össze lehet majd állítani egy-egy páciens tényleges látomásait.
Milyen látomásokat?
Például szakadékot a padló helyén, véletlen fényvillanásokat, a beteg vékonyodó és vérző tükörképét, az egyre kegyetlenebb tekintetű Szűz Máriát. A hifi berendezések és a televíziók környékéről hangok hallatszanak: "semmit nem érsz", "öld meg magad!" Szimultán bontakozik ki a hang- és képkáosz.