Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mesterségesen intelligens Jupiter Szimfónia

2006.07.29. 11:01
Az algoritmus tíz – a próba és tévedés (trial and error) ismert módszerével dolgozó – számítógéppel szinte a semmiből rekonstruálja Mozart Jupiter Szimfóniájának kódáját. A computerek a nagyzenekar egy-egy szekcióját helyettesítik. A bemutatóra a New Yorki Lincoln Központban került sor.

Az alkotók

A Központ Mozart Fesztiváljának főattrakcióját, a Felvilágosodást a tagok művészeti hozzáállására már a nevével utaló Nyitott Csoport (OpenEnded Group) jegyzi. A digitális mű, az újraértelmezett Mozart-darab a skót Marc Downie, valamint Paul Kaiser és Shelley Eshkar agyából pattant ki.

A mesterséges intelligencia és muzsika kapcsolódási pontjaival (elsősorban az interaktív zene és a gépi tanulás szemszögéből) kísérletező Downie tizennégy évig tanult zongorázni, majd fizikai stúdiumokba mélyedt, később az MIT Médialaboratóriumában doktorált. Eshkar a számítógépes grafika, Kaiser a mozgóképek felől jutott el a digitális, több művészeti ágat (zenét, hangtájképeket, festészetet, stb.) egyesítő alkotásokig. Utóbbi kettő 1991 óta dolgozik együtt, Downie 2001-ben csatlakozott hozzájuk. Merce Cunningham, a világhírű koreográfus digitális portréjához kérte segítségüket.

Kortárs Mozart

Jelen multimédiás munkájuk a fesztivál művészeti vezetője, Jane Moss megrendelésére készült. A Felvilágosodás azonban nem Mozart (elképzelt) alkotói módszerét adja vissza – hangsúlyozzák, s oszlatják el egyben a félreértéseket. Nem a salzburgi zsenihez közelítenek, hanem inkább a korabeli és a kortárs művészetek közötti távolságról merengenek.

„El nem tudnám képzelni, hogy tollal, papírral leüljek, és úgy komponáljak” – jegyezte meg ironikusan Downie.

Hagyományos módszerek helyett komoly tudományos-technológiai apparátussal vágtak a munkába. Mesterséges intelligenciát és művészetet, képet és hangot akartak közös nevezőre hozni.

A Jupiter Szimfónia virtuóz és komplex kódáját Louis Langrée, a fesztivál zenei igazgatója javasolta a csoportnak. A kifejezés a záradékot, függeléket, egy kompozíció vagy tétel végére illesztett hosszabb-rövidebb (néhány ütemnyi) utójátékot, epilógust jelentő olasz coda (farok) szóból ered. A fúgák és szonáták gyakran érnek véget (a Beethoven műveiben önálló formarésszé bővült) kódában.

Munkában a program

A Felvilágosodás két inputtal működik: a szimfónia teljes negyedik tételének partitúrájával, valamint a kóda zenekari előadásáról készült hang- és képfelvételekkel. Az algoritmus az ismétlődő minták, az egymás melletti hangmagasságok kapcsolata és a hangszínek hangzásokká alakulásának módjai alapján elemzi az inputot. Mihelyst sikerül rekonstruálnia az egész művet, az összes hangjegyet és témát ellenőrzi.

Harmincöt perc, négy rész. Az elsőben a különböző hangjegyeket tesztelik. Megtartják a Mozart által használtakat, a többit kigyomlálják. A második a zenei témák azonosítása. A harmadikban a témák pontos sorrendbe kerülnek; hiba esetén az optimális megoldásig rakosgatják őket. A mű a kóda sikeres helyreállítása utáni negyedikben kerül lejátszásra. És a csoport tényleg nem tollal, papírral dolgozik – a négy részből álló folyamatot az algoritmus végzi el.

Modern idők

Közben a számítógépek képeket létrehozó témák és hangjegyek – nem hagyományos kották, hanem absztrakt vonalak és formák – után kutakodnak. Ahányszor fut a program, annyiféle hang és vizualizáció jön létre. Nyitott, állandóan változó kortárs alkotás; sokkal inkább John Cage, mint Wolfgang Amadeus Mozart – fejtegeti Downie.


„Az elején Cage vagy Anton Webern, aztán minimalizmusba csap át” – magyarázza Kaiser. A képi világ szintén a modern kort idézi: Paul Klee-t, Picassót, konstruktivizmust, szuprematistákat. Megelevenedik a korai XX. század zene- és művészettörténete.

„Elkészítünk egy képet, de mégsem érezzük teljesen úgy, mintha mi készítettük volna” – összegez Downie. „Inkább felfedeztük.”