Kihasználta monopóliumát a Microsoft

1999.11.06. 19:10
A Microsoft kihasználta az operációs rendszerek terén élvezett monopóliumát, és azt a böngészők piacán felhasználva megpróbálta elnyomni a rivális böngészőprogramot gyártó Netscape Communicationst, állapította meg Thomas Penfield Jackson bíró a pénteken közzétett dokumentumban. Ezzel a cég nemcsak vetélytársa, de a vásárlók érdekeit is sértette.

  A Microsoft álláspontja  
 

A cég álláspontját a 72 oldalas tényfeltáró elemzés negatív megjegyzéseivel kapcsolatban Bill Gates, a Microsoft elnöke, valamint Bob Herbold és Bill Neukom alelnökök sajtótájékoztató keretében ismertették. Eszerint:

  • A Microsoft nem ért egyet a dokumentum számos megállapításával. Továbbra is határozott véleménye, hogy magatartásával nem sértette a törvényeket, és bízik abban, hogy a bíróság később meghozandó ítéletét arra alapozza majd, hogy lépései jogszerűek voltak és a fogyasztók érdekeit szolgálták.
  • A Microsoft hisz abban, hogy termékei azért népszerűek, mert azok valós vásárlói igényeket elégítenek ki alacsony áron. Ezt tulajdonképpen a bírói összegzés is elismerte.
  • Az összegző dokumentum megállapításai nem veszik figyelembe a piac dinamikusan változó jellegét, az erős piaci versenyt, amellyel a Microsoftnak szembe kell néznie, valamint azt a folyamatos újító szándékot, amelyből végső soron a felhasználók húznak hasznot, illetve amely új munkahelyek millióit teremti meg:
  • évente 100 millió új PC kerül használatba,
  • az AOL-Netscape-Sun szövetség potenciális vetélytársat jelent a Microsoft számára,
  • az üzletek mögött álló vállalkozói tőke rekordméreteket öltött, százával indulnak új vállalkozások minden évben
  • az információtechnológiai ipar az új eszközök és technológiák megjelenése révén folyamatos változásban van.

    A Microsoft hangsúlyozta, hogy az amerikai jogrend a monopóliumot önmagában nem tekinti törvényellenesnek, csak az azzal való visszaélést. Álláspontja szerint a Microsoft nem rendelkezik monopóliummal az operációs rendszerek területén, az oda való belépést a konkurensek számára nem korlátozza, a múltban is és a jövőben is tisztességes versenyt kíván folytatni.

    A perben jövő év elejére várható az első bírói döntés. Figyelembe véve, hogy a jelenlegi tényfeltárás olyannyira a vád álláspontját tükrözi, hogy megállapításai talán csak akkor lehettek volna a kormányt képviselő vád számára előnyösebbek, ha azokat maga az Igazságügyi Minisztérium írta volna meg, valószínű, hogy az esetleges elmarasztaló ítélet ellen a Microsoft fellebezni fog. Thomas Penfield Jackson bíró egy korábbi Microsofttal kapcsolatos döntését a fellebviteli bíróság már megsemmisítette. Hasonló döntés esetén a pereskedés akár évekig is elhúzódhat.

  •  
    Az Amerikai Igazságügyminisztérium és tizenkilenc állam tavaly október 19-én perelte be a szoftveróriást, mivel az szerintük tevékenységével megsértette az 1890-es trösztellenes törvényt, amely megtiltja, hogy egy cég valamely területen élvezett monopolhelyzetét arra használja fel, hogy más területeken is monopolhelyzetbe kerüljön, és a versenytársakat kiszorítsa a piacról. A vád szerint pontosan ezt a célt szolgálta az Internet Explorer böngésző ingyenessége. A per a mostani ténymegállapító döntéssel még nem ér véget, bár a döntés kétségtelenül előrevetíti a végkimenetelt: a bíró a kormány csaknem összes érvelésének igazat adott. A bíró által megállapított tények ismeretében a felek javaslatot tehetnek a tények jogi értelmezésére, majd Jackson bíró meghozza a pert lezáró döntését, amely azt fogja kimondani, hogy a Microsoft tevékenységével megsértette-e a törvényt, és ha igen, akkor ezért milyen büntetést kell rá kiszabni. A végső döntés azonban csak jövőre várható.
    Szakértők szerint a mostani döntés arra készteti a szoftveróriást, hogy kössön peren kívüli megállapodást az Igazságügyminisztériummal. Máskülönben elképzelhető, hogy a céget más vetélytársai, vagy a vásárlók is beperelik, a most megállapított tényekre hivatkozva. A Microsoft és a kormány is hajlandó a peren kívüli megállapodásról tárgyalni. A cég ugyanakkor közölte: folytatja a pert, miközben az elemzők úgy vélik: a mostani döntés hatalmas győzelem a kormány számára. A per most az Igazságügyminisztérium december 6-ára elkészítendő beadványával folytatódik, amelyben a kormány részletezi, hogyan alkalmazná az antitröszt-törvényt a most megállapított tények ismeretében. A Microsoft hasonló beadványát január 17-re várja a bíróság, melyre a kormány január 24-ig válaszolhat, a szoftvercég pedig január 31-ig adhatja be végső válaszát.


    • Hírek
    • Babaváró hitel