A brit védelmi minisztérium úgy véli, a játék hasznos lehet az elméleti oktatás kiegészítéseként, azonban ódzkodik attól, hogy a virtuális csatározás túlzott szerepet kapjon a konkrét életveszéllyel járó szakmában.
Virtuális hátország
A módosított módosítás főbb ismertetőjegye, hogy nincs benne százalékban kifejezett egészségi állapot - a virtuális katona annyival is jobban hasonlít a valódihoz, hogy egyetlen találat a végzetét jelenti (akár a Rainbow Sixben). A játékban a katonák a számukra rendszeresített fegyverek poligonizált változatait viselik és valós csapatuk tagjaival együtt igyekeznek bajtársaik felé a számítógépes valóságban, akiket ugyanúgy igyekeznek lelőni, mint a gimisek egymást a polgári verzióban.
A brit hadsereg logisztikai parancsnokságán a QinetiQ ajánlatát vizsgáló Bruce Pennell őrnagy szerint a szisztéma jó. "Az alámerülés mértékét elég nehéz megbecsülni. Számunkra egyértelműen látszik - főként katonai megfigyelőként mondom ezt -, hogy a fiúk valóban elmerülnek abban, amivel foglalkoznak. Ez nem csak egy egérrel-billentyűzettel folytatott játék, ők tényleg győzni akarnak, mint egy valódi hadgyakorlaton." - vélekedik Pennell.
"Nyilvánvaló, hogy korántsem olyan súlyos dolog, ha valakit a virtuális világban agyonlőnek. Nincsenek virtuális tisztjeink, akik levelet írnak az elesett katona virtuális szüleinek. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a játék elég autentikus ahhoz, hogy az elméleti tananyag megtanulását segítse." - teszi hozzá az őrnagy.
A titokzatos ajtó
A QinetiQ által benyújtott rendszer a brit védelmi minisztérium reményei szerint arra is alkalmas lehet, hogy valós küldetések virtulizált helyszínein gyakoroljanak vele a katonák bevetés előtt.
Pennell őrnagy szerint ez még nagyobb veszélyeket rejteget, mint a monitor előtt felszedett úszógumi. "Gondoskodni kell arról, hogy a környezet modellje olyan pontos legyen, amilyen csak lehet. Semmiképp sem akarjuk, hogy az történjen, hogy a katona a sarkon túl falat találjon ott, ahol a virtuális modellben ajtó volt."