A nagy szoftveres projekteket sújtó Brooks-féle törvény miatt járhat rá a rúd a Windows Vistára. Újabb emberek bevonása a csúszó fejlesztésbe csak újabb késlekedést eredményez.
A blogoszféra egyik fele a másikon nevet, hogyan is gondolhatták komolyan a Vista több mint felének újraírását. Az erőforrásokat már a végső simítások is lekötik, elméleti szakértők szerint pedig hiábavaló új fejlesztőket átcsoportosítani a területre.
Egy több mint 30 évvel ezelőtt írt szakkönyv pontos választ ad arra a kérdésre, hogy miért késik a Windows Vista. A nagy szoftveres projektek kihívásait 1975-ben Frederick P. Brooks Jr. a The Mythical Man-Month (A mitikus ember-hónap) című könyvében foglalta össze, írta a The Mercury News.
Több kár, mint haszon
A North Carolina egyetem számítástechnikai professzora a könyvében megfogalmazta a Brooks-féle törvényt: ha újabb embereket állítasz be a késésben lévő szoftveres projektbe, az attól még többet fog csúszni. ('Adding manpower to a late software project makes it later.')
Az újabb munkatársak eligazítása és a velük való kommunikáció ugyanis több időt vesz el a csapat hasznos munkaidejéből, mint amit az újonnan jöttek tudnak a projekthez hozzáadni, írta a professzor. Hasonlót állít a magyar közmondás, miszerint sok bába közt elvész a gyerek.
Brooks szerint elméletileg létezhet az a gigantikus szoftveres szövevény, amelynél a fejlesztői csapat a puszta mérete miatt egész idejét a kommunikációval és egymás munkájának foltozásával tölti, miközben maga a projekt soha nem készül el.
"Nem szeretnénk gyengébb minőségű terméket, és csupán újabb néhány hétre van szükségünk" - jelentette ki kedden James Allchin, a Microsoft Windows részlegének alelnöke.
Kérlelhetetlen csúszás
Brooks annak idején azt írta: "Nincsen különösebb oka a nehézségeknek, bármelyik problémát egyszerű elhárítani. De a szimultán és egymásba kapcsolódó faktorok felgyülemlése egyre jobban lelassítja a munkát."
"Ha valaki arról hall, hogy a projekt határideje katasztrofális csúszást szenvedett, nyomban azt képzeli, hogy komoly csapások sora következett be. Rendszerint viszont a pusztítást tornádó helyett termeszek végezték, a határidő pedig alig észrevehetően, de kérlelhetetlenül megcsúszott" - fejtegette könyvében Brooks.
A Microsoft első sikeres kereskedelmi terméke, az 1992-ben bevezetett Windows 3.1 összesen 2,5 millió sornyi szoftveres kódból állott. A szoftvercég következő nagy dobását, a Windows 95-öt már 15 millió sornyi kód alkotta.
Titkolt mulasztások
A 2001-ben bevezetett Windows XP elérte a 40 millió sort. A Windows Vista több független szakértő szerint meghaladja majd az 50 millió sort, vagyis több mint 20-szor nagyobb lesz, mint annak idején a Windows 3.1, emlékeztetett Michael Cherry, a Microsoft korábbi termékmenedzsere.
Cherry szerint a Brooks könyvében említett csapdák közül többe is beleesett a Vista. A túlzott önbizalomtól fűtve a menedzserek irreálisan optimista határidőket szabnak, a középvezetők pedig rejtegetni próbálják a főnökeik elől a késések valódi mértékét.
Cherry személy szerint nem hiszi, hogy a Microsoft tartani tudja majd a 2007. januári új határidőt. Az év kezdetén ugyanis messze nincsen az a nyomás, mint amely a karácsonyi főszezonra készülve siettetné a munkát.