A 570 kilométeres átmérőjű objektum a modern csillagászat által felfedezett egyik legnagyobb ilyen típusú égitest. A jégből és sziklából álló objektum a 2003 VS2 nevet kapta.
1998-ben is látták
A korábbi felvételek ellenőrzésével kiderült, hogy ugyanezt az objektumot már 1998-ban is sikerült megörökíteni. Az égitest egyike a Nap körül gyűrűként húzódó, sziklákkal teleszórt Kuiper-öv legnagyobb objektumainak.
A Kuiper-övet jéggé fagyott apró törmelék alkotja, amelyek a Neptunusz pályája mögött keringenek a Nap körül. Jelenleg mintegy 400 nagyobb objektumot ismernek ebből a régióból. A feltételezések szerint ezek a Naprendszer kialakulásakor maradhattak vissza, és így változatlan formában fennmaradt tanúi lehetnek ennek a korszaknak.
Szinkronban kering
A 2003 VS2 úgynevezett rezonáns keringési pályán van a Neptunusszal, vagyis két teljes keringési periódusa alatt a nyolcadik bolygó háromszor kerüli meg a Napot.
Az ilyen keringési pályák stabilak, mivel lehetővé teszik az égitestnek, hogy az ütközés veszélye nélkül megközelítse a Naptunuszt. A legtávolabbi valódi bolygó, a Plútó hasonló pályán van.
A hasonlóságok miatt a 2003 VS2 felfedezőitől a Plutolinó becenevet kapta. Az első Kuiper-övbeli objektumot 1992-ben fedezték fel, és azóta több száz került be a katalógusokba. A kutatók szerint ezek közül sok rezonáns pályán van a Neptunusszal.