Nem egészen fél évszázaddal az első holdraszállást követően ismét embert küldene a Holdra a NASA. Az amerikai űrkutatási hivatal vezetője, Michael Griffin hétfőn Washingtonban mutatta be az 2018-as repülésre vonatkozó terveket.
Az elképzelés szerint 2018-ban a misszió négyfős legénysége egy hétig maradna az égitest felszínén. A Space.com információi szerint a NASA a következő 12 évben kereken 100 milliárd dollárt fordítana az új űrsikló és rakétahajtómű kifejlesztésére.
A NASA a fenti tervekkel George W. Bush amerikai elnök utasításait követi, aki tavaly januárban 2020 előttre ígérte az amerikai népnek a Holdra való visszatérést. Az akkor felvázolt vízió szerint később a Holdról indulhatnának a Mars meghódítására törő űrhajók.
A Holdra leszálló egységet és a visszatérő modult nehézrakéta emelné Föld körüli pályára. Miután a leszállóegység és a visszatérő egység megfelelő magasságba jutott, útjára indulhatna az új űrsikló, a CEV (Crew Exploration Vehicle).
Még semmi nincs meg
Ezt az űreszközt viszont a hátralevő időbe ki kell fejleszteni, ahogy a hozzá való rakétafokozatok sincsenek még meg, emlékeztet a Space.com.A Shuttle-kat leváltó CEV kifejlesztése a NASA szerint 5,5 milliárd dollárt emészt majd fel, míg a hordozórakétára 4,5 milliárdot szánnának.
Az akár 125 tonnás hasznos terhet szállítani képes nehézrakéta 5 és 10 milliárd dollár közötti összegbe kerülne. A CEV-űrsiklókban legfeljebb hatfős legénység utazhatna, és akár személyzet nélküli szállító járműként is bevethető lenne.
Az elképzelések szerint az űrsiklót magasba emelő első fokozat négy szilárd hajtóanyagú rakétából állna, míg a második fokozat a mostani Space Shuttle hajtóműve lehetne. A világűrben összekapcsolódna a CEV, a leszállóegység és a visszatérő modul, és útnak indulnának a Hold felé. A leszállásra a NASA szerint az égitest bármely pontján sor kerülhet.
Repülne az ESA is
A NASA a Holdra való visszatéréssel meg kívánja mutatni, hogy lehetséges az ott rendelkezésre álló nyersanyagokat a Földtől távoli hosszabb tartózkodásra felhasználni.
Ez döntő fontossággal bír a későbbi marsrepülések számára, amelyek a puszta távolság miatt legalább 500 napos űrbeli tartózkodást igényelnek. A Hold ezzel szemben csupán 400 ezer kilométerre van a Földtől, és értékes nyersanyagokat, például H3 héliumizotópot rejt.
Az európai űrügynökség (ESA) szintén űrrepülést tervezget. Az Aurora-program keretében "lépésről-lépésre" közelítenék meg a Holdat és as Marsot. Az első űrhajóst az ESA 2024-ben küldené a Holdra, 6-9 évvel később pedig az első űrhajós a Mars felszínére léphetne.
Az utolsó Holdon járt ember hivatalosan az Apollo 17 pilótája, Harrison Schmitt volt, aki 1972. december 12-én tehette lábát az égitest felszínére. Az első Holdon járt ember Neil Armstrong volt, a nevezetes első lépésre 1969. július 21-én került sor.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
