További Üzlet cikkek
Az internetes véleményformálók hatását és jelentőségét alaposabban megvilágítja az a kutatás, amelyet a RoperASW piackutató végzett a Burson-Marsteller PR tanácsadó megbízásából. Ebből kiderül, hogy az internetező amerikai felnőtt lakosság mintegy 10 százaléka (11,1 millió fő) tekinthető on-line véleményformálónak ("e-fluentials"). Egy átlagos amerikai e-véleményformáló további 14 ember véleményét befolyásolja, így a11 millió véleményformálón keresztül összesen 155 millió ember érhető el. (Természetesen ekkor csak a közvetlen hatásról van szó, hiszen az információk ezektől az emberektől is még tovább terjednek.)
A fő információforrás a vállalati honlap
Az idézett kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vizsgált piaci szegmensekben (technológia, kiskereskedelem, pénzügy, gyógyszeripar, autóipar) a véleményformálók legfőbb információforrásául a vállalati honlapok szolgálnak. 85 százalékos részesedésük mellett messze elmarad az on-line magazinok 62 százalékos és a fogyasztói oldalak (az úgynevezett opinion sites ) 55 százalékos aránya.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalati kommunikációért felelős szakembereknek olyan információkat kell elhelyezni a vállalati honlapon, amelyek alkalmasak a véleményformálók információigényeinek kielégítésére. A rosszul elkészített, nehezen használható, vagy elavult információkat tartalmazó honlapok komoly károkat okozhatnak. A negatív hírek (hibás termékek, rossz szolgáltatások) ugyanis 55 százalékkal több felhasználóhoz jutnak el, mint a pozitív jelzések.
Az európai e-véleményformálók működéséről, szerepéről nem készült még hasonló mélységű kutatás. Európa egyik internetes nagyhatalmában, Nagy-Britanniában csak reménykedhetnek benne, hogy a vállalatok megítélése még nem internetes teljesítményük alapján történik. A londoni Interactive Bureau december végén közzétett tanulmányában lesújtó képet festett a vezető brit cégek internetes jelenlétéről. Az elmúlt 5 év láthatóan még a legnagyobb cégeknek sem volt elegendő arra, hogy megfelelő színvonalon jelenhessenek meg az interneten. Téved az, aki azt gondolja, hogy holmi apróságokról van szó. Megdöbbentő, hogy még a FTSE 100 listavezető cégeinek a fele is "megfeledkezett" arról, hogy honlapján információkat helyezzen el a befektetők számára. (Akadnak olyan webhelyek is, ahol megtalálhatók ugyan ezek az adatok, de csak hosszas, kitartó nyomozás után érhetők el.) Nem sokkal biztatóbb a helyzet a potenciális munkavállalóknak, vagy a sajtónak szóló információkkal kapcsolatban sem.
A magyar vállalatok keveset költenek a webre
A hazai vállalatok többségénél láthatóan nem mint a legfontosabb véleményformáló eszközre gondolnak az internetre. A TNS Modus legújabb "InterBusiness" kutatási jelentése szerint 2001. harmadik negyedévében a hazai vállalatok 35 százaléka rendelkezett saját honlappal. Míg 1999-2000-ben a honlapok számának dinamikus növekedését figyelhettük meg, az elmúlt hónapokban ez a folyamat némileg lelassult. Még kedvezőtlenebbül alakul a kép, ha nem csak a számokat, de a honlapok minőségét vizsgáljuk.. A Dotkom munkatársai által az elmúlt másfél évben elvégzett Web_Score, Honlap Diagnosztika és internetes iparági elemzések megmutatták, hogy Magyarországon még csak nagyon kevés cég rendelkezik jól átgondolt, korszerűen kivitelezett és hatékonyan működő honlappal. A miértre részben magyarázatot ad a már idézett InterBusiness kutatás: "A vállalati weboldalak kifejlesztésére a cégek átlagosan 254 ezer forintot szántak." Bár a weboldalak tervezésének és programozásának ára Magyarországon még mindig elmarad a tőlünk nyugatabbra számlázott összegektől, ma már a hazai vezető webdesign cégek 2-10 millió forintot kérnek egy komolyabb webhely elkészítéséért. A 254 ezer forintos átlagár arról tanúskodik, hogy a vállalatok többsége még mindig háztájiban, vagy mindent elvállaló, olcsó "ezermesterekkel" készítteti honlapját.
Ha lassan is, de folyamatosan növekszik itthon is az internetezők száma. A nagyobb internetes fórumokon máris jelen vannak az e-véleményformálók. Most kell lépni. Igaz, egy hatékony honlapra kicsit többet kell költeni, viszont érdemes figyelembe venni, hogy az a 256 ezer tisztán kidobott pénz.
Forrás: Dotkom Internet Consulting