Az új adószabály ugyanakkor nem érinti a vállalatok közötti (B2B) online kereskedelmet.
Adózok itt, adózok ott
A Frits Bolkestein belpiaci biztos által bejelentett rendelkezés szerint a külföldi vállalkozások a tizenöt tagország közül egyben kötelesek magukat regisztráltatni és minden fizetős letöltésért - legyen az szoftver, film, vagy előfizetéses online rádió - áfát fizeni. Az adó a regisztráló országon keresztül jutna el a vásárló tagországába.
Kissé bonyolítja a rendszert, hogy az EU tagállamok önálló adópolitikát folytatnak, az adott forgalmi adó kulcsa így valahol 15 százalék (Luxemburg) és 25 százalék (Svédország) között található. Az elektronikus kereskedelmi adót bemutató leírás tanulsága szerint ugyanakkor az európai biztosok folyamatosan egyeztetnek a tagországokkal az áruforgalmi adók reformjáról.
Mit mond a WTO?
Az amerikai hivatalos reagálások természetesen kárhoztatták az EU döntését. Kifogásolták, hogy az új áfa-szabályzás adminisztrációs kötelezettséget ró a nem európai vállalkozásokra.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szóvivője reakciójában aggodalmát fejezte ki a "nem-EU vállalatok adóztatás általi potenciális diszkriminációjával" kapcsolatosan. A minisztérium ugyanakkor közölte: tanulmányozásra beküldi az EU rendeletet a WTO-hoz (Világkereskedelmi Szervezet) - ezzel máris a konfrontáció talajára helyződött a csizma.
Banán és acél
Az EU lépése nemzetközi szövegkörnyezetben nem a csak a piaci verseny egyensúlyáról, hanem a kiújult európai-amerikai kereskedelmi vitáról is szól.
Mindössze pár hónapja zárult le az a tíz éves vita, amelyben Amerika a pulóverek vámjának emelésével bosszulta meg a Karib-szigetek európai tulajdonú banánültetvényeinek piacromboló tevékenységét.
A jelenlegi feszültségek azt követően álltak elő, hogy a Bush-kormányzat idén a hazai termelők védelme érdekében vámot szabott ki az acélimportra. Az elektronikus keresekedelem adóztatása csak egy az EU válaszlépései közül: a vámolandó amerikai iparágak becélzása (és a vámháború eszkalációja) egyelőre folyamatban van.