A Világgazdaság csütörtöki számában hírül adta, hogy két magyarországi település, Debrecen és a szintén hajdú-bihari Ebes önkormányzata is tárgyalt az Intel vezetőivel. Az Intelesek egy proceszorgyár építésére keresnek területet. Korábban már napvilágot láttak ezzel kapcsolatos találgatások a megyei sajtóban, és ezúttal Ebes polgármestere erősítette meg a tárgyalásokról szóló hírt.
|
Az Intel írországi gyára
|
Az Index megkérdezte az Intel magyarországi képviseletét, ahol azt az információt kapta, hogy az elmúlt években többször járt Magyarországon az amerikai cég ,,gyárhelykereső bizottsága" (Site Selection Committee), és tárgyalt a VG cikkében is említett két település (Debrecen és Ebes) önkormányzatával.
Ez azonban még nem jelent semmit. - Tárgyaltunk, beszélgettünk. De a bizottság közben még másik húsz ország másik harminc helyszínén is tárgyal - mondta Golubeff Róbert, a cég magyarországi képviselője.
|
Tárgyaltunk, beszélgettünk. De a bizottság közben még másik húsz ország másik harminc helyszínén is tárgyal - mondta Golubeff Róbert, a cég magyarországi képviselője.
| |
Információnk szerint a szóban forgó két hajdú-bihari település befektetési esélyeit nem növeli, hogy napvilágra került a hír. Az Intel ilyen tárgyalások esetén mindig nagyon óvatos, és diszkrécióra kéri reménybeli üzletfeleit is. Különösen kényes arra, ha a sajtóban kész tényként tálalnak olyan üzletet, amely még csak a tapogatózó tárgyalások fázisában van. (Nem volt ez másként akkor sem, amikor az Intel kockázatitőke-befektető cége, az Intel Capital az Index.hu Rt.-ben vásárolt tulajdonrészt.)
Magyarországi Intel-gyárépítésről már évekkel ezelőtt keringtek hírek, de sosem fordult komolyra a tárgyalás. Legutóbbi kvázi-térségbeli gyárát Izraelben építette föl az amerikai óriásvállalat.
Egy processzorgyárépítés jóval nagyobb súlyú ügy annál, minthogy a megyei sajtóban szivárogjon ki, alighanem ez lenne a legnagyobb magyarországi informatikai beruházás.
Az ír példa
| |
Egy processzorgyár építése nem budiprojekt, de nem is chilei cseresznyebarter. Hogy egy kis országra mekkora hatással van egy ilyen beruházás, azt az írek példája mutatja a legszebben. 1989-ben és 1991-ben két írországi Intel-gyár épült, több mint két és fél milliárdos dolláros beruházással.
Ma az Intel Írország legnagyobb munkáltatója. Csak a termelési egységek négyezer (többnyire fiatal) embernek adnak munkát, de a beszállító, alvállalkozó, szállító, kereskedő cégeken keresztül még tízezrek élnek az Intelből. A processzorcég súlyos dollármilliókat költ szakemberképzésre, oktatásra, amely szintén az ír nemzeti vagyont (tudásvagyont) gyarapítja. Írország elsősorban az információtechnológiai beruházások révén emelkedett Európa ,,szegényházából" a legdinamikusabban fejlődő államok közé.
|
|
|
Az Intel valóban tervezi újabb gyárak építését, hiszen a processzorpiac továbbra is nő, a gyártási kapacitást növelni kell. Európában, Dél-Amerikában és Ázsiában is nyithatnak újabb termelőegységeket, de ezek olyan nagyságrendű beruházások, amelyekről évek alatt születik döntés.
A hatvan hektáros terület beépítése is több ezer embernek adna munkát, de a beruházás igazi értéke, hogy olyan csúcstechnológiát kerülne be az országba, amelyhez hasonló még nem volt.
A nagyipari félvezetőgyártáshoz szükséges szupertiszta csarnokok, robotok, lézereszközök, fotokémiai műszerek, egyebek telepítésének összértéke az egymilliárd dollárt is elérheti. Valószínű, hogy egy komoly processzorgyárból legalább egy megyényi országrész vígan megélne.
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!