Kábel
Az OECD szélessávú internet elterjedését vizsgáló, 2001 októberében kiadott felmérésének tanulsága szerint a kábelinternetért a spanyoloknak kell a legtöbbet fizetniük havonta: hetvenöt dollárjukba' van 512Kbps-s drót. Ezzel a vásárlóerőre vetített drágasági ranglistán is vezetnek, ahol alig lemaradva ezüstérmes a magyar UPC Chello - egyébként a spanyol ár felével.
Vásárlóerőileg egyébként a britek és a svédek járnak a legjobban, a kábel az ő szempontjukból harmadannyiba kerül, mint errefelé.
ADSL, DSL
A digitális előfizetői vonalak terén sávszélesség és sávszélesség között tízszeres árkülönbséget talált az OECD: egy dollárért 3,05 Kbps-ot kap havonta az ember Törökországban, 31,49 Kbps-ot Svédországban. Magyarország itt a középmezőnyben van: itt egy dollárért nagyjából 10 Kbps jár.
A tréfás vásárlóerő vs árak fordított ranglistán ezúttal is változik a helyzet: a digitális vonal Törökországban a legdrágább, alig lemaradva ezüstérmesek a Matáv árai ugyanitt. Egy ADSL előfizetés majdnem feleannyira terheli meg egy norvég pénztárcáját, mint egy magyarét, de rendkívül jól jár az a svéd, aki negyedannyira borsos árért köttethet kunyhójába nagyobb teljesítményű DSL-t (a fenyvesekben gyorsabban fut a kábel, ezért ők abszolút értékben is olcsóbban kapják a digitális vonalat).
Érdekes közép-európai adat, hogy Csehországban és Lengyelországban Magyarországhoz képest pár hónapot késett a szélessávú internetszolgáltatások beindulása - a felmérésben az ő áraik így nem szerepelnek. A régió országaiban közös, hogy a szélessávú internet elterjedése pár ezer fős, más szóval elhanyagolható mértékű.
| A táblázat eredetije itt található |
Dial-up, vagyis modem
A japánoknál akkor is csúcsidő van, amikor nincs csúcsidő, ezért náluk fizetnek legtöbbet a telefonvonalon lógó éjszakai netezők. Magyarország az egykori kedvezmények nyomán középáras kategóriában szerepel a 2001 augusztusában publikált összehasonlításban, Lengyelország és Németország között, az OECD átlagnál kicsit olcsóbban. Ennél is olcsóbb helyek csúcsidőn kívüli netezésre: Egyesült Királyság, Finnország, Kanada, Egyesült Államok, Csehország.
Csúcsidőben dialupolni azonban merőben más dolog. Magyarország itt a legdrágábbak között a negyedik, közvetlenül Belgium, Svájc és Luxemburg után. A legolcsóbbak itt: Törökország, Korea, Egyesült Államok.
A fenti listák vásárlóerőt is figyelemebe vevő változatain (talán már sejtik) lassan több mint fél évtizede rendíthetetlenül őrzi pozícióját hazánk, mint a kiemelkedően legdrágább dial-up internetelérésekkel operáló ország.
A fenti adatok alapján meg lehetne álapítani, hogy rajtunk röhög a világ, amennyiben a külföldi maroknyi érdeklődő mégsem egy átgondolt internet elterjedését akadályozó stratégiára gyanakodna, esetleg egy vállalhatatlan mentális háttérből fakadó gondatlanságra, amelyre - ezúton is, kissé szégyenkezve - reméljük, nem gondolnak.