Újabb agyelszívás?

Kevesen vannak

Korlátlan számú munkavállalói vízumot adna a külföldi programozóknak a következő három év során az a törvényjavaslat, amelyet Lamar Smith, az amerikai képviselőház bevándorlási bizottságának republikánus elnöke nyújtott be kedden. Jelenleg évente 115 ezer H1-B kategóriájú vízumot adnak ki diplomás mérnökök, számítástechnikai szakemberek, matematikusok, orvosok és más speciálisan képzett szakemberek számára. A munkavállalói vízumok birtokosai 3 évig dolgozhatnak az Egyesült Államokban, tartózkodásukat egy alkalommal további 3 évvel meghosszabbíthatják.

A Kongresszus két éve emelte fel ideiglenesen 65 ezerről a H1-B vízumok számát, 2002-től ismét csak 65 ezer vízumot adnak ki ebben a kategóriában. A high-tech ipar munkáltatói a szakemberhiányra panaszkodnak, ezzel szemben a szakszervezetek szerint a munkáltatók az olcsó külföldi munkaerőt akarják alkalmazni az amerikai szakemberek helyett. Smith képviselő törvényjavaslata bizonyos megszorításokat tartalmaz: mielőtt külföldi munkaerőt kaphatnának, a munkáltatóknak fel kell emelniük az amerikai alkalmazottak fizetését, később pedig nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mennyit fizetnek külföldi alkalmazottaiknak.

Schröder vendégmunkásokat vár

Gerhard Schröder német kancellár a hannoveri CeBIT 2000 kiállítást megnyitó beszédében nagy meglepetést keltve kijelentette: informatikai szakemberhiányban szenvedő országának sürgősen szüksége van high-tech vendégmunkásokra. A német kormány megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy az Európai Unión kívüli országokból érkező szakemberek több ezer, az amerikai ún. zöld kártyának megfelelő munkavállalási engedélyhez juthassanak. A német informatikai szövetség (BITKOM) a CeBIT megnyitása előtt azonnali intézkedésként 30 ezer munkavállalási engedély kiadását követelte az EU-n kívüli országokból érkező szakemberek számára. Németországban a számítástechnikai és telekommunikációs vállalkozásoknál összesen 75 ezer betöltetlen állásról tudnak. A jól képzett szakemberekben mutatkozó hiány erőteljesen megemelte a német végzős informatikushallgatók fizetési elvárásait. Többségük már az első munkaévben 80 ezer márkás fizetést szeretne magának, 20 százalékuk pedig 100 ezer márkás éves fizetés alatt be se lépne dolgozni. A megkérdezett hallgatók harmada a jó kereseti és elhelyezkedési lehetőségek miatt már gondolt a tanulmányok félbeszakítására.

Az Amerikai Információtechnológiai Szövetség (ITAA) hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a jelenlegi 10 milliónyi informatikus mellé az elkövetkező 12 hónap alatt további 1,6 millióra lenne még szükség. Csak a műszaki segítségnyújtó pozíciókba 600 ezer embert keresnek majd az előzetes számítások szerint. Elemzők az elkövetkező 1 év során 850 ezer betöltetlen IT pozícióval számolnak. "Az IT cégek által foglalkoztatott alkalmazottak a teljes munkaerőpiac sokkal nagyobb részét teszik ki, mint korábban gondoltuk" - mondta Harris Miller, az ITAA elnöke, hozzátéve - " A nemzetgazdaság jövője nagymértékben a megfelelő számú és jól képzett munkaerő meglététől függ." A legkeresettebb szakmák képviselői közé tartoznak a technikai segítségnyújtó munkatársak, a hálózati adminisztrátorok, az adatbázis-fejlesztők és a szoftverfejlesztők. A felmérés alapjául 700 amerikai IT-menedzserrel készített telefoninterjú szolgált.

Itthon a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet készített felmérést az informatika, távközlés média hazai fejlődéséről az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Technológiai Előretekintési Programja megbízásából. AZ OMFB-t azóta beolvasztották az Oktatási Minisztériumba, a részleg új neve az OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága. A kérdőíveket a kiválasztott 478 szakértő közül 1999 november végéig 262-en küldték vissza. A válaszadók túlnyomórészt 45 év körüli férfiak, szakemberek, kutatók.

A felmérés szerint Magyarországon még várat magára az információs társadalom kialakulása. A szakértők szerint csak 2007-re válik az ipari szereplők kifejezett érdekévé, hogy Magyarországon tartsák a nemzetközi rangú egyetemi oktatókat, és csak 2005-re indul növekedésnek a távközlés, informatika, média együttes foglalkoztató képessége. A felmérés szerint az információ titkosságát, integritását, biztonságát garantáló technológiák 2007-re teremtik meg annak az alapját, hogy a legkényesebb információk, tranzakciók, okmányok elektronikusan készüljenek, továbbítódjanak, tárolódjanak hazánkban.