Antitrösztper az öt legnagyobb lemezkiadó ellen

Az államok szerint a kiadók megsértették a trösztellenes törvényt Lemezenként több dolláros kár érte a vásárlókat

Huszonnyolc amerikai állam beperelte a világ öt legnagyobb lemezkiadóját, azzal vádolva a cégeket, hogy összejátszottak a CD-lemezek árának magasan tartása érdekében. Az államok több százmillió dollárnyi kártérítést követelnek a Warner Brothers, a Sony Music, a Universal, a BMG és az EMI kiadóktól. Az alperesek között három zeneterjesztő cég, a MusicLand Stores, a Tower Records, és a Trans World Entertainment is szerepel.

A kereset szerint a hagyományos terjesztőcégek nyomásának hatására a lemezcégek rögzítették kiadványaik minimális árát, miután a diszkont terjesztők árháborúja a CD-k átlagárát 15-ről 10 dollárra nyomta le.

Zeneipari helyzet A londoni Nemzetközi Fonográfiai Ipari Szövetség adatai szerint a világ zenepiaca tavaly 38,5 milliárd dollárt ért. Az Egyesült Államok a világpiac 37 százalékát teszi ki. Az eladott hanghordozók 65 százalékát alkotják a CD-lemezek. A világpiac öt vezető kiadója a BMG, az EMI, a Sony, a Universal/PolyGram és a Warner. A világszerte tapasztalható egyesülési láz a lemezipart sem kímélte: a Warner és az EMI januárban jelentették be egyesülési szándékát. A világelső pozícióra pályázó Warner-EMI a Universal Music Grouppal fog közvetlenül versenyezni. A kanadai Seagram 10,2 milliárd dollárért vásárolta meg a Polygram zenei részlegét, majd egybeolvadt a Universallal.

A lemezcégek finanszírozták azoknak a forgalmazóknak a hirdetéseit, amelyek a lemezeket csak a kiadók által megszabott minimális árnál drágábban árulták. Bár a terjesztők a szabott árnál olcsóbban is árulhatták lemezeiket, a minimális ár alatti árakat nem hirdethették a médiában, sőt a boltokban sem. Az egyetlen hely, ahol feltüntethették ezt a csökkentett árat, az a CD-lemez tokján elhelyezett apró árcédula volt.

Az államok szerint a kiadók ezzel megsértették a trösztellenes törvényt és lemezenként több dolláros kárt okoztak vásárlóiknak. A ,,minimális hirdethető ár" politika 1995 februári bevezetésének következtében a lemezek bolti árának csökkenése megállt, sőt egy idő után emelkedni kezdtek a lemezárak. A kiadók ily módon magasan tarthatták a lemezek nagykereskedelmi árát és ezzel a nyereséghányadosukat is.

Az öt lemezcég májusban megállapodott a Szövetségi Kereskedelmi Hivatallal, hogy hét éven át nem alkalmazza a ,,minimális hirdethető ár" politikát, kártérítés azonban nem szerepelt a megegyezésben. A hivatal akkor 480 millióra becsülte az árak minimalizálásával okozott kárt.