További Üzlet cikkek
Az augusztus végén megjelent, az elektronikus hírközlési szektort értékelő, két évente publikált statisztikai gyűjtemény szerint Magyarországon lényegesen olcsóbbá vált egy átlagos mobilfelhasználó számára a telefonálás. Három évvel ezelőtt a fizetési viszonyokat is figyelembe vevő lista utolsó, harmincadik helyén állt Magyarország: ezek alapján akkor még nálunk volt a legnehezebb összekeresni az egy perc beszélgetésre elegendő összeget. Mostanra a 12. helyre léptünk elő, Hollandia és az Egyesült Államok között állunk. Jelenleg Lengyelországban és Csehországban a legrosszabb a helyzet, ahol közel kétszer ennyibe kerül a mobilozás, vásárlóerő-paritáson, Dániában pedig a legjobb, ahol 30-40 százalékkal olcsóbb a telefonálás.
Egyre többen szélessávon
Hasonlóan kedvező folyamat tapasztalható a DSL, azaz a legelterjedtebb szélessávú technológia árváltozását bemutató ország-rangsorban. Itt 2002 és 2004 között a negyedik legnagyobb árcsökkenést produkáló ország voltunk, közel harmadával vált olcsóbbá a szélessáv, miközben a vizsgált országok 17 százalékos csökkenést produkáltak.
Lényegesen könnyebb Írországban előteremteni az internetre valót, ahol a fizetésemeléseket és az inflációt figyelembe véve 64 százalékkal vált olcsóbbá a szélessáv, de ez az arány Lengyelországban is megközelíti az ötven százalékot. Arról nem szól a tanulmány, hogy az áresést követően sikerült-e legalább megközelítenünk az olcsóbb nyugati államok árszintjét, vagy olyan magas volt a kiindulási ár, hogy még a csökkenés után is a drágább országok közé tartozunk.
Egyre többen szélessávon
A gazdasági versenyképesség és a modernizáció szempontjából kulcsfontosságú szélessávú technológiák elterjedtsége ugyanakkor elmarad az OECD élmezőnyétől. Míg Koreában minden negyedik lakosnak van szélessávú hozzáférése, addig a második, harmadik és negyedik helyezett Kanadában, Dániában és Izlandon már csak 15-16 százalékos ez az arány. Magyarországon és Csehországban ugyanakkor csak minden 40-50-ik ember engedheti meg magának ezt a technológiát.
A szélessáv aránya az összes internetelőfizetésen belül viszont kiemelkedő, közel negyven százalékos, hasonlóan a Svéd vagy a Francia adatokhoz, míg Csehországban alig pár százalékos ez az arány. Ugyanakkor ha az adatokat összevetjük az előbbi táblázat adataival, kiderül hogy a csehek rosszabbnak tűnő aránya a valósában száz lakosra levetítve ugyanannyi embert jelent, mint nálunk. Az eltérés csak azt mutatja, hogy nálunk lényegesen kevesebben neteznek, mint Csehországban.
Kevesebb hiba
A kutatás megállapítja, hogy jelentős a javulás a távközlési szolgáltatások minőségi mutatóiban. Míg 1993-ban átlagosan közel 3 évet kellett várni egy vezetékes telefonra, mára ez 12 napra csökkent. A jelentés továbbá kiemeli, hogy a 100 vezetékes vonalra jutó hibák száma 90-ben még 55 volt, mára gyakorlatilag 0, nem szakad meg a vonal.
A digitalizációs folyamat viszont döcög. Míg a legtöbb OECD ország már komoly lépéseket tett a digitális átállásban, addig Magyarországon egyelőre még csak a stratégiai célkitűzés biztos: 2012-re teljes átállás a földfelszíni műsorszórás területén.
A magyar gazdaság komolyan profitál infokommunikációs szektorból (szoftver, hardver, egyéb IT szolgáltatások). A 2004-ben kiadott IT Outlook szerint Magyarországon ezek részaránya a GDP-n belül hétszázalékos, ami alig marad a harmadik helyezett Dél-Korea eredményétől. A mostani kutatásból az is kiderül, hogy a teljes exporton belül a távközlési berendezések aránya eléri a 14 százalékot, ez pedig a második legjobb eredmény a világon, Finnország után.