A magyarországi végfelhasználó szervezetek 2006-ban 565 milliárd forintot költöttek informatikára, ami 2005-höz képest 9,3 százalékos növekedés, miközben a GDP 3,9 százalékkal bővült - derül ki az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) felméréséből.
Szolgáltatások az élen
Az összes költés 43 százalékát fordították informatikai szolgáltatásokra, 41 százalékát hardver eszközökre, míg a szoftverlicencekre fordított kiadások 16 százalékot tettek ki.
A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és az informatikai szolgáltatások nyújtásából származó - az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló - kumulált, az egymás közötti forgalmat is tartalmazó árbevétel 2006-ban elérte 839 milliárd forintot, míg 2005-ben 743 milliárd forint volt.
Tavaly a költségvetési szektor költötte a legtöbbet külső informatikai beszállítókra, összesen 113 milliárd forintot, ami az összkiadások húsz százalékát tette ki. Ugyanakkor ez a piac bővült a legkevésbé, hiszen 4,9 százalékos növekedése az infláció alatt maradt. Második helyen a távközlési, IT és média iparág vállalatai álltak, 19,8 százalékos részaránnyal és 12,2 százalékos növekedéssel, harmadik helyre pedig a pénzügyi szektor került 18,6 százalékos részesedéssel és a legnagyobb, 13,2 százalékos növekedéssel.
A kutatás szerint a magyarországi informatikai piac mérete alapján a negyedik volt a kelet-közép európai régióban az orosz, a cseh és a lengyel mögött. Ugyanakkor az euróban mért növekedési rátája alapján 2006-ban a legkisebb, 2,8 százalékos növekedést mutatta fel az összehasonlításban szereplő 11 ország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Bulgária, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Oroszország között.
A tanulmány szerint az IT piacra jellemző ciklikusság miatt elképzelhető, hogy 2008-tól újabb növekedési szakasz következhet.