Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

200 év szárazság miatt tűnt el a maja birodalom

GettyImages-951647532
2018.08.03. 11:12

Kibírhatatlan szárazság volt a mai Mexikó területén 1000 évvel ezelőtt, és ez megpecsételte az egyik legnagyobb ősi civilizáció, a Maja Birodalom sorsát. A régió egykori klímáját tanulmányozó kutatók megállapították:

70 százalékkal kevesebb eső esett abban az időszakban, amikor a városállamokat elhagyta a lakosság.

A maják bukásának okait évek óta próbálják megfejteni a régészek, és a szárazság által okozott pusztulás is az elméleteik közt szerepelt. Ezt a hipotézist sikerült igazolnia egy nemzetközi kutatócsoportnak az egyik helyi tó üledékéből begyűjtött minták segítéségével, és az eredményeiket a Science című tudományos lapban publikálták.

A tudósok a Chichancanab-tó mélyén lévő gipszben elraktározott vízmennyiség elemzésével következtettek a több száz évvel ezelőtti állapotokra.

A szárazság szerepe mostanáig vitatott volt, részben azért, mert korlátozott ismereteink voltak erről az időszakról, és csak annyit lehetett tudni, hogy a szokásosnál szárazabb vagy nedvesebb volt-e az időjárás. A frissen megjelent tanulmány ennél messzebbre megy, részletes statisztikai adatokat kínál a Maja Birodalom bukásának idejéről az esővel és a páratartalommal kapcsolatban.

A maják civilizációja az időszámításunk szerinti 250-800 között virágzott, ám a korszak vége felé rejtélyes események miatt az emberek elhagyták a mészkőből emelt hatalmas városaikat. Ebben szerepe volt háborúknak, kereskedelmi útvonalak megszűnésének is, ám az is kiderült, hogy a politikai és gazdasági változásokban az extrém szárazságnak lehet döntő szerepe.

A maják viszonylag kevés felszíni vízzel gazdálkodhattak, az esőtől függött a mezőgazdaság teljesítménye. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy a maják igencsak túlnépesedtek - 3-11 milliósra becslik az akkori lakosságot -, könnyen belátható, hogy a rendkívül hosszú ideg tartó szárazság miatt bekövetkező élelemhiány nagy feszültségeket okozhatott a közösségben.

(Borítókép: Piramis  Chichén Itzá maja romvárosában - fotó:  Masci Giuseppe /AGF / UIG / Getty Images)