Huba
17 °C
33 °C

Lázár vagy az Origo posztjairól csak a Facebook-központban dönthetnek

2018.08.09. 10:32

Vitatkoztunk a délutáni műszakban, hogy mi legyen a Lázár-féle bécsi videóval. Sokan jelentették, és szerintem sem fért bele, de hagytam, mert véleményes volt. Másnap reggel viszont a magyar csapatban dolgozó egyik új lány leszedte a Facebookról, és a moderátorok többsége egyetértett vele. Miután leszedtük Lázár videóját, és a fejünk felett mégis visszarakták, jött egy utasítás, hogy az ő dolgaihoz meg az Origo cikkeihez többet nem nyúlhatunk, hanem azokat rögtön tovább kell küldeni az írországi központba, és ott döntenek róluk.

Ezt Zoltán mesélte a 444 hosszú cikkében, amely a Facebook moderálási elveit és gyakorlatát, illetve annak magyar vonatkozásait járja körbe.

Lázár János március elején posztolta a migránsoktól mocskos és veszélyes bécsi utcákon készült rettegő videóját, amelyet a Facebook hamar le is kapott, hogy aztán a nap végére már vissza is kerüljön, a cég indoklása szerint azért, mert bár valóban gyűlöletkeltő, közben azért hírértékű is.

Zoltán (akit persze valójában nem így hívnak) több mint tíz éve külföldön él. A 2018-as választási kampány idején a Facebook egyik magyar moderátoraként dolgozott, de nem közvetlenül a cégnek. A magyar moderátorcsapat tagjai ugyanis nem a Facebook alkalmazottai, hanem az Arvato nevű német cégnek dolgoznak, amelynek pedig a magyar RTL Klubot is birtokló Bertelsmann a tulajdonosa. Olyan titokban toborozzák a moderátorokat, hogy maguknak a munkavállalóknak csak a papírok aláírása után derül ki, hogy a Facebook tartalmaival fognak dolgozni. A moderálást országokra felosztva végzik, a magyar nyelvű tartalmakért néhány tucat ember felelős, akik más országok csapataival együtt dolgoznak egy berlini irodaházban.

A Lázár-videó sorsáról a 444 megkérdezte a Facebook tartalomért és moderációért felelős illetékesét is. Azt a választ kapták, hogy a videót a hírértéke miatt állították vissza. Arra viszont kitérő választ adott a cég tisztviselője, hogy tényleg kivételként kezelnek-e kormánypárti politikusokat vagy lapokat. Azt állította, bárkinek a posztjait lehet jelenteni, és mindent ellenőriznek is, de általánosságban azt mondta, bizonyos kiadványokra a státuszuk miatt kiemelten figyelnek, hiszen mégsem törölhetik egy ország egy vezető lapjának teljes oldalát egy vitatott poszt miatt.

Zoltán szerint viszont valaki biztosan „kiokosította" a kormányzati és kormánypárti politikusi oldalak kezelőit, mert a Lázár-videó után látványos változást vettek észre:

Azt lehetett érezni, hogy valamiért szinte egyik napról a másikra sokkal jobban kezdték érteni a magyar politikusok, hogy mi fér bele a Facebook szabályaiba, és mi nem.

Annyit a Facebook is elismer, hogy kampányidőszakban igyekeznek segíteni minden legitim politikai szereplőt a Facebook-használatban, hogy ezzel is segítsék a kampány tisztaságát, hiszen éppen a nem elég felelős fellépés miatt kaptak és kapnak rengeteg kritikát a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba történt orosz beavatkozás óta, amelyben kulcsfegyver volt a cég platformja. A magyar politikusokat persze nemcsak a Facebook okosíthatta ki, hanem bárki, aki kicsit is ért a közösségi médiás kampányokhoz.

Zoltán szerint hiába vannak a cégnek írásos alapelvei arról, mi mehet és mi nem, a gyakorlatban rendszeresen kellett olyan posztok sorsáról dönteni, amelyek törlése mellett és ellen is lehetett volna érvelni. Szerinte a legfontosabb tanulság, hogy akár egy-egy szó különbségen is rengeteg múlhat. A származás, vallás vagy szexuális orientáció például védett kategóriának számít, de migránsozni lehet, tehát ha valaki a muszlimokat szidja, azt nagy valószínűséggel törlik, de ha a migránsokat, az jó eséllyel maradhat – már ha más alapelvet nem sért –, hiába van szó ebben az esetben feltehetően ugyanarról a csoportról.

A bejegyzések és főleg a kontextusuk ismerete, értelmezése, illetve az olyan elvek, mint a szólásszabadság és az emberi méltóság, vallásszabadság és hasonlók összeegyeztetése persze egyáltalán nem magától értetődő, a moderálás komplex és társadalmilag nagyon érzékeny kérdés. A Facebook ezért sokáig igyekezett is minél semlegesebb maradni, hogy még a cenzúra látszatát is elkerülje, de az elmúlt évek eseményei után látszik, hogy ez sem biztonságosabb út.

A cég a 444-nek azt mondta, éppen a feladat összetettsége miatt alkalmaznak mindenhol helyi ismeretekkel rendelkező, anyanyelvi moderátorokat. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ennek a hiánya miatt is rengeteg kritika zúdult rájuk korábban – mint ahogy arról a szintén a Facebook tulajdonában álló Whatsapp ázsiai botrányai kapcsán mi is írtunk nemrég.

Zoltán elmondása alapján a moderálási folyamat nagyjából így néz ki:

  • Egy felhasználó jelent egy szerinte problémás bejegyzést.
  • Egy algoritmus előszűrést végez, és különböző színekkel megjelöli a szerinte problémás elemeket.
  • Így kapják meg a jelentett posztokat a moderátorok, akik eldöntik, az adott tartalom belefér-e a cég szabályzatába. Ha nem, törlik.
  • Ellenőrzésképpen a rendszer véletlenszerűen kiválaszt néhány posztot, amelyek a moderátorok előtt jártak, és ezeket minden héten továbbküldi a Facebook írországi központjába, ahol már Facebook-alkalmazottak nézik meg, jól döntöttek-e az alvállalkozó moderátorai. Aki pontosan dolgozik, jutalmat kap, aki pontatlanul, azt célzottabban is ellenőrzik, és ha kell, kirúgják.

A magyar moderátor arról is beszélt a 444-nek, hogy a munka igen jól fizet, a havi alapbér 1400 euró, vagyis szűk 450 ezer forint, amelyhez még pár száz euró összegereblyézhető különféle bónuszok formájában (jó teljesítmény, éjszakai műszak, hétvégi munka). Zoltán szerint a munkakörülmények is korrektek, mégis nagy a lemorzsolódás, egyszerűen azért, mert iszonyat megterhelő naphosszat gyűlölködő és erőszakos posztokat nézegetni. A 444-nek az írországi központból erre azt mondták, hogy nagyon figyelnek a dolgozók mentális egészségére, és lehet kérni, hogy valaki ne foglalkozzon olyan témákkal, amelyekre különösen érzékeny.

További részletek a 444 cikkében.