Vilhelmina
12 °C
28 °C

Mit tegyek, hogy ne csapjon belém a villám?

000 Del6415536
2018.08.14. 10:28

Augusztus elején a Balatonnál villám csapott egy strandoló család tagjaiba, és egyikük végül múlt héten belehalt a sérüléseibe. Bár az ilyen váratlan és tragikus esetek viszonylag ritkák, nem árt tisztában lenni azzal, mire érdemes figyelni villámláskor, és mi az, amit semmiképp ne tegyünk.

Szögezzük le gyorsan, hogy elég kicsi az esélye annak, hogy a következő vihar során villám csapjon önbe. Az amerikai Szövetségi Katasztrófavédelmi Ügynökség (FEMA) szerint manapság 1:600000 az esélye, hogy valakit villámcsapás érjen, ami jelentősen kisebb a korábbi évszázadokénál, nagyrészt annak köszönhetően, hogy jóval kevesebben dolgoznak a szabadban. Ettől viszont még nagyon is reális veszély a villámcsapás, a következményei pedig akkor is rendkívül súlyosak lehetnek, ha az áldozat túléli a találkozást – világszerte évi 24 ezer embert ölt meg villámcsapás, és 240 ezren maradnak életben.

Egy átlagos villám 300 millió voltos és az áramerőssége 30 ezer amper, nem csoda, hogy számos maradandó károsodást okozhat az esetleges külső sérüléseken túl is. Gyakori az idegsérülés, ebből adódóan pedig a koncentrációs vagy memóriazavar, illetve más kognitív képességek romlása. Különböző testrészekben maradhat fent krónikus fájdalom. Alvászavarok, epilepsziás tünetek jelentkezhetnek. Általában átmeneti, de akár tartós látás- vagy halláskárosodás is felléphet. Nem is beszélve mindezek másodlagos hatásáról, a társasági érintkezés nehézkessé válásáról.

Belül tágasabb

A villám túlélésének legbiztosabb módszere, ha nem megyünk a villám közelébe, de erre sajnos nem mindig van lehetőség.

A villám távolsága mindenesetre könnyen kiszámolható. Mivel a hang lassabban terjed, mint a fény, a mennydörgés lassabban ér el önhöz, mint a villám. Ezért ha meglátja a villámot, kezdje el számolni, hány másodperc telik el a mennydörgésig. A kapott számot ossza el hárommal, és meg is kapja, durván hány kilométerre jár a villámlás.

A legalapvetőbb ajánlás a 30/30-as szabály:

ha nem tud elszámolni 30-ig a mennydörgés és a villám között, azonnal menjen egy épület belsejébe, mert a villám veszélyesen közel (10 kilométeren belül) van,

és csak az utolsó mennydörgés után 30 perccel menjen ki újra. A FEMA szerint pusztán azzal, hogy mennydörgés hallatán bemegyünk egy épületbe, évi 400 haláleset kerülhető el.

De az épületen belül is lehetőség szerint maradjon távol az ajtóktól és az ablakoktól, a vezetékes telefontól, meg úgy általában az elektromos és a vízvezetéktől. Tehát a kenyérpirítással és a zuhanyzással várja meg a vihar végét, de a mobilját nyugodtan nyomkodhatja. Célszerű viszont azoktól a falaktól is távolabb maradni, ahol elektromos vezetékek futnak. A villám nem gonosz, nem akar önbe csapni, csak a földbe vezető minél rövidebb utat keresi, és ennek érdekében bizonyos esetekben az épületen belül, a falnál is átüthet egyik vezetőkből a másikba.

Rossz időben rossz helyen

Ha mégis szabadba készül, érdemes figyelni az időjárás-jelentést, és ha vihar várható, úgy tervezni a programot, hogy legyen hova behúzódni villámlás esetén. A sátrak és a buszmegállók vagy más nyitott oldalú menedékek nem jelentenek védelmet, úgyhogy ezekre ne is építsen.

Bár első hallásra furának tűnhet, a legbiztonságosabb hely villámlás idején egy repülőgép belseje. Bár a repülőket rendszeresen érik villámcsapások, a gép fémteste Faraday-kalitkaként árnyékolja az utasteret, így védi az utasokat a villámlástól. Ha se épület, se repülőgép nincs a közelben, egy (fémtetős) autó is megteszi, de miután beült, húzza fel az ablakokat, és lehetőleg ne nagyon nyúljon a fémes részekhez vagy a kormányhoz.

A szabadban semmi sem igazán biztonságos villámlás idején,

de különösen kerüljön el mindent, ami kiemelkedik, mert a közelbe érkező villám a legmagasabb célpontokat preferálja: ne álljon önmagában álló, magas fa alá, oszlop mellé, távvezeték közelébe. A sok fából álló, sűrű erdők jobb híján jelenthetnek némi védelmet, mert kisebb az esélye, hogy pont egy közeli fa lesz a célpont, de ilyenkor se álljon egyik fához se túl közel.

Fontos viszont tudni: az tévhit, hogy a villám mindig ezekbe a magas objektumokba csapna bele. Valójában bárhová becsaphat, csak ha éppen van valami kiemelkedő a célterület közvetlen közelében, akkor az jó eséllyel vonzza magához. Ha nincs, akkor minden további nélkül csapódik be máshová is. Ugyanígy a fémtárgyak se különösebben érdeklik a villámot, hacsak nem jár már amúgy is éppen arra.

Ugyanakkor nyílt terepen se tanácsos sokáig tartózkodni. Ha ilyen helyen találja magát villámlás idején, keresse a völgyeket vagy más alacsonyabban fekvő, esetleg beugró részeket. Vízbe pedig végképp ne menjen, vagy ha éppen ott van, amikor megjön a vihar, minél gyorsabban térjen vissza a partra. (A halak egyébként azért nem sülnek meg minden vihar alkalmával, mert a víz a fémekhez hasonlóan a felszínén vezeti el az elektromosságot, így a mélyén a vízi állatok nincsenek veszélyben.)

Ride the Lightning

Ha nem tud biztonságba húzódni, és a közvetlen közelében készülődik lecsapni a villám, ezt általában sercegő vagy recsegő hang és a bőrön felálló szőr jelzi. Ha ezt tapasztalja, elfutni már nem nagyon tud. Ilyenkor ne feküdjön le, mert az elektromosság a földön fog áthaladni. Legjobb, ha leguggol, méghozzá amennyire lehet, nem teli talpon, hanem lábujjaira állva, és behúzza a fejét a térdei közé, miközben eltakarja a fülét, hogy ezzel is védje magát a halláskárosodástól.

Bár veszélyhelyzetben ösztönösen közel húzódnánk a társainkhoz, ha villámcsapástól kell tartani, inkább húzódjanak távolabb: legalább 4-5 méterre egymástól, hogy ha beüt a ménkű, jó eséllyel csak az egyikük sérüljön meg, és a többiek segíthessenek neki.

Fontos tudni, hogy akit villámcsapás ér, ő maga nem hordoz elektromos töltést, tehát nem ráz úgy, mintha villanyvezetékhez ért volna, nyugodtan hozzá lehet nyúlni.

Előfordulhat, hogy a villámcsapást elszenvedő eszméleténél marad, de ilyenkor nagy valószínűséggel nem nagyon fog látni-hallani egy darabig, ezért érdemes ennek tudatában segíteni neki, kézen fogva vezetni, ha kell. Ha az illető eszméletét veszti, akkor pedig a szokásos módon segíthet neki: ha nem lélegzik, illetve nincs pulzusa, lélegeztetéssel, illetve szívmasszázzsal kell újraéleszteni, és persze minél előbb mentőt hívni.

További felhasznált források

  • https://www.livescience.com/38313-how-to-survive-a-lightning-strike.html
  • https://www.fema.gov/news-release/2016/06/17/when-theres-lightning-bolt-safety-indoors
  • https://www.cdc.gov/features/lightning-safety/index.html
  • http://stormhighway.com/safety.php
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Villám