Friderika
12 °C
29 °C

Nyolcezer sugárforrás országa vagyunk

shutterstock 1017642451
2018.08.17. 16:38

A nyári uborkaszezon legizgalmasabb híre lett, hogy szerda este le kellett zárni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a 2B terminált, mert a Turkish Airlines egyik gépe sugárzó anyagot szállított az Országos Sugárbiológiai Intézetnek. A repülőgép rakományának kipakolásakor a repülőtér munkatársai azt észlelték, hogy veszélyes anyaggal teli konténer nagyon átmelegedett, és riasztották a katasztrófavédelmet. Az első – mostanra vaklármának bizonyuló – hírek szerint a szállításhoz használt ólomkonténer meg is repedt, és sugárzó anyag került a környezetbe. Miután kiderült, hogy erről szó sincs, este 11 körül feloldották a lezárást, és lassan visszatérhetett a normális üzemmenet a reptérre. A történtekkel kapcsolatban rengeteg kérdés merülhet fel bárkiben, igyekeztünk ezekre válaszokat kapni az illetékesektől.

Érdemes az elején tisztázni pár dolgot. A radioaktív anyagok természetben előforduló vagy mesterségesen előállított, ionizáló sugárzást kibocsátó anyagok. Ezek egy vagy több olyan speciális atomot (azonos rendszámú és tömegszámú radionuklidot) tartalmaznak, amelyek aktivitása sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható. A radioaktív anyagokon belül megkülönböztetik a nukleáris anyagokat, az önfenntartó nukleáris láncreakcióra képes vagy képessé tehető anyagokat (ilyen pl. az urán, a tórium, a plutónium), amelyek katonai (atomfegyver) vagy békés, civil (atomerőmű) célra egyaránt használhatók.

A Liszt Ferenc repülőtérre augusztus 15-én, a Turkish Airlines esti szállítmányában érkezett Ir-192 (az Irídium 192-es izotópja) radioaktív, de nem nukleáris anyag, azaz nem képes önfenntartó láncreakcióra. Elsősorban ipari radiográfiában és radioterápiában (sugárkezelésben) használják.

Magyarországon a vonatkozó jogszabályok alapján az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) látja el az atomenergia békés célú felhasználásának hatósági felügyeletét. Ebbe a felügyeleti körbe beletartoznak a radioaktív anyagok tárolásának, alkalmazásának és szállításának hatósági engedélyezési, ellenőrzési, értékelési és érvényesítési feladatai.

A hivatal naprakész nyilvántartása szerint

Magyarországon 318 olyan engedéllyel bíró szervezet, cég van, ami zárt radioaktív sugárforrással rendelkezik (2018. augusztus 16-i adat). Ezeknél összesen több mint nyolcezer darab radioaktív sugárforrást tart számon a hivatal.

Ilyen engedélyesek az ország majd minden területén vannak, ugyanis radioaktív anyagokat többek között az oktatási, kutatási és egészségügyi szektorokon kívül a különböző ipari létesítményekben, radiográfiás vizsgálatoknál, röntgenberendezésekben, különféle detektorokban, élelmiszer-besugárzásoknál és geológiai méréseknél is használnak. A ferihegyi fölfordulást okozó anyag is ilyen békés célból érkezett az országba,

hasonló mennyiségű radioaktív sugárforrást tartalmazó küldemény a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre havi rendszerességgel érkezik.

Az AOH szerint mostani eset nem tekinthető rendkívüli eseménynek: a radioaktív anyagot az erre a célra kialakított, biztonságos szállítókonténerben tárolták, a konténer nem sérült meg és radioaktív anyag nem jutott ki a környezetbe, a reptéren dolgozókra és az utasokra egészségügyi kockázatot nem jelentett. Mivel nem történt esemény, illetve az Izotóp Intézet Kft., a szállítmány, és a szállítási folyamat is rendelkezett a szükséges engedélyekkel, valamint teljesült a radioaktív anyagok tárolására és szállítására vonatkozó összes előírás, ezért további hatósági intézkedésre, kivizsgálásra nincs szükség, közölte az Országos Atomenergia Hivatal.

Mértek a hatóságok

Az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálat helyszíni mérése és vizsgálata alapján kiderült, hogy a szállítókonténer nem volt sérült, radioaktív anyag nem került ki belőle, így sugárveszélynek nem voltak kitéve a környéken tartózkodók. Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályától származó legutóbbi információk szerint sem volt külsérelmi nyom az irídiumizotópot szállító konténeren, azaz a korai sajtóértesülésekkel ellentétben nem repedt meg a konténer, ami miatt szerdán este lezárták a repülőteret.

A riasztást az váltotta ki, hogy a konténer a környezeténél melegebb volt, pedig ez természetes, amikor nagy mennyiségű radioaktív anyagot szállítanak.

 Jelen esetben a konténerben 465 terabecquerel (TBq) aktivitású irídium-192 izotópot szállítottak. Mivel az egészségügyi és ipari radioizotópok szállítására a legmagasabb fokú biztonsági követelmények vonatkoznak, egy izotópos konténer elvileg akkor sem sérülhet meg, ha 30 percig 800 Celsius-fokú égésnek teszik ki, de a csomagolásnak ki kell bírnia, ha 9 méterről egy 500 kilogrammos súlyt ejtenek rá.

Hogy miért melegedett fel a konténer? A sugárzó anyagok, mint amilyen a szállított irídium-192 izotóp, hőt bocsátanak ki, a radioaktív bomlás során keletkező sugárzás energiája részben elnyelődik a sugárforrást körülvevő szilárd anyagban, felmelegítve azt. A felmelegedés mértéke a szállított radioaktív anyag mennyiségétől, azaz annak aktivitásától, a kibocsátott sugárzás fajtájától és energiájától, valamint az elnyelő közeg anyagától függ.

Az irídium-192 nagy aktivitásúnak és nagy hőleadásúnak számít, szállítására speciális szállítókonténert – B(U) típusú tArtályt – írnak elő.

Ezeket úgy alakítják ki, hogy védjék a külső környezetet nemcsak a szállított radioaktív anyag sugárzásától, hanem a kibocsátott hőtől is. A jogszabályok és biztonsági előírások előírják, hogy a B(U) típusú konténerek felülete nem lehet 50 °C-nál melegebb. A szerdai "incidensben" főszereplő tartály fala felmelegedett valamennyire ugyan, de hőmérséklete nem haladta meg ezt az előírt maximum szintet. Az Izotóp Intézet Kft. munkatársa, Kaszás Gábor szerda este azt közölte az MTI-vel, hogy hozzájuk tartozik a szállítmány, és hangsúlyozta, hogy sugárzó anyag szállítása esetén természetes az ilyen jellegű hőmérséklet-emelkedés, azaz semmi rendellenes nem történt.

Kommunikációs kalamajka

"Évente 10-11 ilyen szállítmányunk érkezik Dimitrovgrádból, különböző légitársaságokkal, és eddig még sosem volt ilyen gond, hogy le kellett volna zárni a reptéri terminált" – mondta az Indexnek Lakatos Mihály, az Izotóp intézet Kft. ügyvezető igazgatója. Az 500 terabecquerelre méretezett tartályban ezúttal is pár grammnyi fémes irídium-izotóp érkezett, ez a mennyiség most is alatta volt a tartály limitjének. "Partnereink soha nem szokták úgy küldeni a megrendelt anyagot, hogy a limitnél többet töltenének a tartályba, ha mégis többet tesznek bele, megvárják míg lecsökken a radioaktivitása a kívánt szint alá, és csak akkor adják fel a küldeményt" – tette hozzá az ügyvezető (az Ir-192 felezési ideje 74 nap, így ez viszonylag gyorsan meg is történik).

Lakatos Mihály számára nem világos, hogy miért riasztották a reptéri dolgozók a katasztrófavédelmet. Hiszen havonta érkezik ilyen csomag, elvileg ismerik ezeket, tudják, hogy esetenként melegedik a tartály. "Lehet, hogy zsúfoltabban volt most pakolva, nem tudott rendesen szellőzni, és a tartály vasfüle a szokásosnál forróbb lett. De ebben az esetben is elég lett volna a reptér veszélyes anyagok szállításáért felelpős szakértőjét ugrasztani első körben" - mondta az Izotóp intézet Kft. ügyvezetője, aki azt is hangsúlyozta, hogy a mostani szállítményt is - csakúgy mint az összes többit - az OAH engedélyével hozatták az országba, és erről a katasztrófavédelemnek is tudomása van minden egyes esetben. "Amikor végül felkerült hozzánk a csillebérci telepre az áru, a reptéri rendőrség jelenlétében, együtt bontottuk ki. Az égvilágon semmilyen sérülés nem volt a tartályon" – tette hozzá Lakatos Mihály.

Sugárterhelés a repülőn

A történtek mindezek ellenére aggodalmat válthatnak ki a laikusokból, főleg mondjuk a légiutasokból, akik eddig talán nem is tudták, hogy a repülőgépek, amikkel utazni szoktak, csomagterükben veszélyes radioaktív anyagokat is szállíthatnak. Az Országos Atomenergia Hivatal igyekszik megnyugtatni mindenkit: semmiféle egészségkárosodást nem okozhatnak az efféle szállítmányok.

Az Izotóp kft. által használt konténerek
Az Izotóp kft. által használt konténerek
Fotó: Izotóp Intézet Kft

Mint már említettük, rendszeresen érkeznek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre radioaktív anyagok. Amennyiben a szállítmány csomagolása – jelen esetben a B(U) típusú tartály – megfelel a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásoknak, akár az utasszállító repülőgépekkel is szállítható. A bőröndök közt utazó izotópos szállítmánytól származó sugárzási szint az utasfedélzeten már elhanyagolható a háttérsugárzáshoz képest, azaz semmilyen sugárvédelmi problémát nem okoz, senkinek nem lesz tőle többlet-sugárterhelése. (Itt érdemes megjegyezni, hogy repülőgépen utazva a magasság növekedésével megnő a háttérsugárzás, azaz a földet érő kozmikus sugárzás mértéke, mert az azt elnyelő levegőréteg vastagsága kisebb lesz, mint a föld felszínén. Utazási magasságban ez a növekedés 10-50 szeres is lehet.)

Mint az már kiderült, a kétharmad részt a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő Izotóp Intézet Kft. (hazánk legfontosabb radioizotóp alkalmazásokkal kapcsolatos kutató, fejlesztő és gyártó központja) részére érkezett az irídium-izotóp a török légitársaság gépén. A cég egyébként 2011-ben is szerepelt a hírekben, akkor radioaktív jód-131 izotóp került ki a környezetbe az intézet kéményén át, ezúttal azonban semmi ilyesmi nem történt. 

Az Országos Atomenergia Hivataltól megtudtuk azt is, hogy Magyarországon legálisan csak olyan cég vagy szervezet alkalmazhat vagy tárolhat radioaktív anyagot, ami rendelkezik az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) kormányrendelet szerinti engedéllyel. Az engedélyt az OAH adja ki, és a szabályok betartását is a hivatal ellenőrizni.