Albert, Lipót
2 °C
12 °C

Feltárták a Jupiter keletkezésének titkát

2018.08.28. 08:50

Kétmillió év alatt csak lassan fejlődött a bolygó, erre utalnak meteoritokon végzett kutatások – írja az MTI a Berni és Zürichi Egyetem, illetve a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) csillagászainak munkája nyomán, akik egy új modell segítségével jártak utána a gázóriás keletkezésének, és megfejtették a rejtélyt.

Kiderült, hogy a Jupiter különböző fázisokon keresztül alakult ki

– foglalta össze az eredményeket Julia Venturini, a Zürichi Egyetem munkatársa, aki kollégáival a Nature szaklapban mutatta be a kutatást.

Ezekben a szakaszokban a gázóriásnak nem egyenletesen növekedett a tömege:

  • Először a bolygóembrió csak alig néhány centiméteres köveket gyűjtött, és az első egymillió évben gyorsan formálódott a bolygó magja.
  • A második fázisban, a következő kétmillió évben a növekedés lassabban zajlott: ennek oka, hogy a több kilométer nagyságú kőzetekkel való összeütközések csak lassan növelték a tömegét, ellenben sok energiát szolgáltattak. Az ezekkel a kőzetekkel való ütközések hőt szabadítottak fel. Ez a hő melegítette a fiatal Jupiter gázból álló légkörét, és ezzel megakadályozta a gyors lehűlést, összehúzódást és a további gázfelhalmozódást. A kutatók szerint ezzel magyarázható, miért töltött a Jupiter viszonylag hosszú időszakot 15 és 50 földtömegnyi súlytartományban.
  • Csak a harmadik fázisban halmozódtak fel a gázok, és ekkor vált a Jupiter akkora gázóriássá, melynek tömege 300-szorosa a Földének, átmérője pedig 143 ezer kilométer.

A tanulmányt a meteoritok összetételére vonatkozó új mérések indították el. Ezekből kiderült, hogy a fiatal Naprendszer, amikor még csak egy porból és gázból álló korong volt, két régióra oszlott. Egyértelműen a Jupiter jelentette a két régió közötti gátat.

GettyImages-179802341
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Az alatt a kétmillió év alatt, amikor a Jupiter 20 földtömegűről 50 földtömegűre növekedett, nyilvánvalóan megzavarta a porkorongot és túlsűrűsödést okozott. Ennek következtében a körpályáján kívüli anyag nem tudott a körpályáján belüli anyaggal keveredni. Ez a kettéválasztás addig állt fenn, amíg a Jupiter elég nagy tömegű nem lett ahhoz, hogy kőzeteket térítsen el és azokat a Naprendszer belső régióiba szórja.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?