Aliz
6 °C
14 °C

Hadat üzent az európai tudomány a nagy folyóiratoknak

2018.09.04. 16:07

Jelentős lépésre szánta el magát 11 nagy európai kutatási alap: a tudomány fő állami finanszírozói közös döntést hoztak arról, hogy 2020-tól minden egyes olyan cikknek, ami az ő támogatásukkal jött létre, azonnal és teljesen ingyenesen hozzáférhetőnek kell lennie. A lépés komoly hadüzenet azoknak a nagy folyóiratoknak, melyekkel egyre inkább harcban állnak a kutatók és a tudományos intézmények.

Az open access (OA, szabad hozzáférés) körüli küzdelmekről mi is többször írtunk már. A csatározás nagyjából a piacot uraló nemzetközi nagy folyóirat-kiadók és a tudomány összes többi szereplője között zajlik; a folyóiratpiacon nincs valódi verseny, a periodikák drágák és egyre drágábbak, ezeket ráadásul nagy csomagokban árusítják, vagyis az egyetemeknek, kutatóintézeteknek egy csomó olyat is meg kell vásárolniuk, amire nincs semmi szükségük. Ez odáig jutott, hogy mára a világ legjelentősebb egyetemei közül is többen lemondták már az előfizetéseket. Ennek részben valós anyagi okai vannak, részben pedig nyomásgyakorlás kíván lenni a kiadók felé.

Közben évek óta terjed és egyre erősebb pozíciói vannak az OA-mozgalomnak. Az ebben résztvevők azt akarják elérni, hogy a döntően közpénzből működő tudomány eredményei valóban nyilvánosak legyenek. Ennek a tudomány iránti érdektelenség és a digitális analfabetizmus mellett a fő akadályát éppen a folyóirat-kiadók jelentik a maguk túlhatalmával és árazási politikájával – és ezzel körbe is értünk.

Bár néhány éve úgy tűnt, hogy az OA előbb-utóbb meghátrálásra kényszerítheti a kiadókat, ezek ügyesen elébe mentek a válságnak, és olyan saját, kompromisszumosnak mondott open access modelleket találtak ki, amelyek időnként valójában csak tovább erősítették a pozícióikat. Ilyen például az ún. Golden OA, ami a szabad hozzáférést pártolók szemében inkább csak rosszul sikerült vicc: ebben az esetben ugyanis a szerzőknek külön fizetniük kell azért, hogy a cikkeik legyenek szabadon olvashatók, miközben a folyóirat mellettük az előfizetőktől is pénzt kap a lapért.

Közben az EU-s szabályozás is egyre határozottabban beleállt a témába, a szabad hozzáférés ügye azonban nagyon lassan halad. Ezt elégelte meg mostanra több fontos európai kutatási alap annyira, hogy most egyoldalú, koordinált lépéssel kinyilvánítják: 2020-tól minden kutatásnak, ami az ő támogatásukkal valósul meg, teljes és azonnali nyilvánosságot, vagyis igaz open accesst kell kapnia. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi feltételekkel a kutatók nem publikálhatnának a legnagyobb hagyományos folyóiratokban: sem a Springer, sem az Elsevier (ezek a világ legnagyobb tudományos folyóirat-kiadói) periodikáiban. Még a legnagyobb presztízsű, elérésű Nature-ben vagy a Science-ben sem.

A cél bizonyára éppen a kiadók, valamint a szabályozók hozzáállásának a megváltoztatása. Nekik ez nagyon nem tetszik: „Nézőpontunk szerint egy ilyen terv megvalósítása szétrombolná az egész tudományos kommunikációt” – írta hivatalos emailjében a több mint 3000 folyóiratot kiadó Springer kiadóvállalata.

A kiadók és a fizetős falak elleni háborúba 11 európai nagy kutatási alap állt bele a brittől a lengyelig, az osztráktól a szlovénig. A kezdeményezők szerint a többi európai ország hasonló intézményeinek többsége is csatlakozhat a következő hetekben. Hogy a Magyar Tudományos Akadémiának is van-e ilyen szándéka, még nem tudjuk – ha kiderül, megírjuk majd.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?