Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Neutrínót fogott a CERN új detektora

Oct 08 2017 0 109
2018.09.19. 08:43

Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora, közölte a CERN. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.

A neutrínók talán a legrejtélyesebb részecskék: mindenütt jelen vannak, de csak keveset tudnak róluk. Tudósok egy nemzetközi csoportja a Deep Underground Neutrino Experiment (DUNE) kísérlet révén akar több információt szerezni a neutrínókról, az eredményektől pedig azt várják, hogy választ kapnak a fizika egyik nagy kérdésére, írja az MTI.

A szakemberek mérföldkőhöz értek a DUNE-projektben: a két prototípus egyike először mutatott ki részecskenyomokat. A kocka alakú prototípus akkora, mint egy háromemeletes ház. A végső detektor, amely majd az amerikai Fermilabban épül meg, húszszor nagyobb lesz nála. Ez az első alkalom, hogy a CERN anyagilag támogatja egy amerikai részecskefizikai projekt infrastrukturális és detektorfejlesztését.

A CERN két év alatt építette meg a szóban forgó prototípust, majd további nyolc hétbe telt, mire az óriási kockát feltöltötték 800 tonna folyékony argonnal, amelyet mínusz 184 Celsius-fokon kell tartani. A neutrínók argon-atommagokkal ütköznek benne, ennek során töltött részecskék jönnek létre. Ezek a részecskék ionizációs nyomokat hagynak hátra, amelyeket a legmodernebb mérési technikával figyelnek meg, majd ez alapján vonnak le következtetéseket a neutrínók tulajdonságairól. A másik prototípus, és egy tervezett második detektor más technológián alapul majd.

"Az egész DUNE-kísérlet számára nagy siker az első részecskenyomokat látni" - idézte a kísérlet vezetőjét, Stefan Soldner-Remboldot, a Manchesteri Egyetem munkatársát a CERN közleménye. "Az eredmények szép példát jelentenek arra, mi mindent lehet elérni laboratóriumok együttműködése által" - egészítette ki Fabiola Gianotti, a CERN igazgatója.

A Dune projekt nemcsak a neutrínókra, hanem azok antirészecskéire is összpontosít, ami által az anyag és az antianyag közötti különbségekről akarnak többet megtudni. Ezek a jelenleg ismeretlen különbségek az anyag és az antianyag viselkedésében rávilágíthatnak arra, hogy miért van a világegyetemben szinte csak anyag, mikor az ősrobbanásban egyforma mennyiségben keletkezhettek. Az antianyag hiánya rejtély a fizikusok számára. A CERN nagy hadronütköztetőjében (LHC) működő kísérletek közül több is foglalkozik ezzel.