Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A petesejtek "megromlása" okozhatja a menopauzát

2018.09.21. 08:23

Az evolúcióbiológusokat régóta foglalkoztatja, miért van az, hogy a nők 50 éves korukban elveszítik termékenységüket és nem képesek többé gyereket szülni. Bécsi kutatóknak a Scientific Reports című szaklapban megjelent tanulmánya szerint az ok a petesejtek korlátozott tartósságában rejlik, írja az MTI.

A már születéskor létező petesejtek csak sok évvel később kerülnek "bevetésre". Susanne Huber és Martin Fieder, a Bécsi Egyetem kutatói 48 emlős - egerek, mókusok, birkák, erszényesek, farkasok, oroszlánok, jegesmedvék, majmok, elefántok, tengeri tehenek, bálnák és emberek - esetében vizsgálták meg, milyen sokáig élnek és mely korig képesek utódot világra hozni. Miközben a rövid életű állatok általában életük végéig termékenyek maradnak, a hosszú életűeknél az emberekhez hasonlóan gyakran jóval életük vége előtt befejeződik a termékeny szakasz.

Nyilvánvalóan létezik tehát egy felső korhatár, amíg az emlősök képesek utódot szülni. Valószínűleg a petesejtek korlátozott tartósságában rejlik ez a fiziológiai határ, mondta Huber.

A petesejtek már a nőnemű magzatban kialakulnak, majd nyugalmi állapotba kerülnek, amíg fel nem használódnak. Az örökítőanyag-daraboknak, a kromatidáknak ezen időszak alatt egymáshoz kell tapadniuk, mert csak később, a sejtosztódás során fognak felaprózódni. A ragasztóanyag azonban idővel elöregszik és nem működik kifogástalanul. Ez a kromoszómák hibás osztódásához vezethet, például Down-szindrómához (vagyis 21-es triszómiához). Ekkor a megtermékenyített petesejt egy pár 21-es kromoszóma helyett három másolatot tartalmaz. A Down-szindróma kockázata ezért az anya korának növekedésével együtt nő.

Eddig a menopauza jelentkezését a nagymama- vagy mama-hipotézissel magyarázták. Előbbi szerint a nők a havi menstruációs ciklusukat és ezzel termékenységüket egy bizonyos kor felett evolúciós okokból adják fel, mert így jobban tudnak gondoskodni az unokákról, amelyek az ő örökítőanyaguk egynegyedét viszik tovább. A mama-elméletet képviselő biológusok szerint korábban minden szülés nagy kockázatot jelentett a nő számára, és az anyának az újabb gyerek szülése miatt bekövetkező halála végzetes lenne korábban született gyerekei számára.