Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Először észleltek porvihart a Titánon

2018.09.26. 08:57

Először észleltek porvihart a Titánon, a Szaturnusz holdján. Így a Titán a Naprendszer harmadik égiteste a Föld és Mars után, amelyen porviharokat figyeltek meg – írja az MTI. Az amerikai űrügynökség, a NASA Cassini űrszondája által gyűjtött információk alapján tett felfedezésről a tudósok a Nature Geoscience szaklapban számoltak be.

A Titán egy nagyon aktív hold. Ezt már tudjuk geológiájáról és egzotikus szénhidrogén-ciklusáról. Most egy újabb Föld- és Mars-analógiával bővülnek az ismeretek: az aktív porciklussal, amelynek szerves pora a Titán egyenlítőjének hatalmas dűnéiből származhat

– mondta Sebastien Rodriguez, az Université Paris Diderot csillagásza, a tanulmány vezető szerzője.

A Titán nagyon különleges világ, több szempontból hasonlít a Földre. Ez a Naprendszer egyetlen, jelentős légkörrel rendelkező holdja, és a Földön kívül az egyetlen égitest, amelyről tudott, hogy felszínén stabil folyadéktestek léteznek. A két égitest közötti óriási különbség azonban az, hogy míg a Földön ezeket a folyókat, tavakat és tengereket víz tölti ki, addig a Titánon elsősorban metán és etán áramlik ezeken a folyadékforrásokon. Ebben a különleges ciklusban a szénhidrogén-molekulák elpárolognak, felhőkké sűrűsödnek és visszahullnak a talajra.

Az időjárás a Titánon is évszakról évszakra változik, ahogyan a Földön. A napéjegyenlőség idején masszív felhők képződnek a trópusi régiókban, és erőteljes metánviharokat okoznak. A Cassini több alkalommal figyelt meg ilyen viharokat, amikor elrepült a Titán felett.

Amikor Rodriguez és kutatótársai először észleltek három szokatlan kifényesedést olyan infravörös felvételeken, amelyeket a Cassini 2009-ben készített a Titánról, azt gondolták, a metánfelhőkhöz hasonló jelenséget észleltek. A további kutatások azonban kiderítették, hogy teljesen másról van szó.

Az alapján, amit tudunk a Titán felhőképződéséről, elmondhatjuk, hogy metánfelhők kialakulása ezen a területen az évnek ebben az időszakában fizikailag lehetetlen

– mondta Rodriguez.

Ráadásul a modellelemzések alapján kiderült, hogy a jelenség légköri, de nagyon közel van a felszínhez. Mivel éppen a Titán egyenlítője körüli dűnemezők felett lokalizálták a porvihart, az egyetlen magyarázat a jelenségre az, hogy a dűnékről felemelkedő porfelhőről van szó.

Szerves por akkor jön létre, ha a metán és a napfény kölcsönhatása során kialakult szerves molekulák elég nagyra nőnek ahhoz, hogy a felszínre hulljanak. "A felszínhez közeli szeleknek ahhoz, hogy ilyen mennyiségű port felemeljenek, nagyon erősnek kell lenniük: nagyjából ötször erősebbnek, mint a klímamodellek által becsült és a Hygens leszállóegység által a felszín közelében mért átlagos szélsebesség" – mondta Rodriguez.

Az ilyen erős szelek által generált porviharok létezése arra utal, hogy a talaj menti homok mozgásba hozható, és hogy a Titán egyenlítői régióit borító óriási dűnék még mindig aktívak és folyamatosan változnak. A szelek hatalmas távolságokra képesek elszállítani a port, ezzel hozzájárulva a Titán szerves porának globális körforgásához.

A Cassinivel utazó Hygens leszállóegység 2004. december 25-én vált le az anyaszondáról, majd 2005. január 14-én sima leszállást végzett a Titán addig teljesen ismeretlen felszínére.