55 év után női Nobel-díjas fizikában
További Tech-Tudomány cikkek
- A galaxisunkhoz foghatót aligha találni a világűrben
- Újabb streamingszolgáltató számol le a jelszómegosztással, már megtették az első lépést
- Figyelmeztet a Microsoft, durván megnőtt az online csalások száma
- Klinikai szintű hallókészüléket csinált az Apple az AirPodsból
- Figyelmeztet az FBI, a csalók egyre gyakrabban használják a mesterséges intelligenciát
A díjat a mai lézertechnika kifejlesztését megalapozó fizikai alapkutatásokért osztották ki. A Nobel-díj „felét” annak az optikai csipesznek a fejlesztéséért kapta az amerikai Ashkin, mely lehetővé teszi a részecskefizikában lehetővé teszi akisméretű részecskék korábbinál jóval hatékonyabb manipulálását. A díj másik felét a francia Mourou és a kanadai Strickland megosztva kapta a nagyon rövid és intenzív lézerimpulzusok kifejlesztéséért.
BREAKING NEWS⁰The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the #NobelPrize in Physics 2018 “for groundbreaking inventions in the field of laser physics” with one half to Arthur Ashkin and the other half jointly to Gérard Mourou and Donna Strickland. pic.twitter.com/PK08SnUslK
— The Nobel Prize (@NobelPrize) 2018. október 2.
Ez a CPA-technológia, ami lehetővé teszi a nagy intenzitású ultrarövid-hullámok előállítását. Ennek az egyik legfontosabb gyakorlati alkalmazását a látásjavító lézeres szemműtétetek jelentik. A lézeres technika nagy előnye az orvosi alkalmazásban, hogy sorjamentes lyukakat lehet „fúrni” a segítségével. A rövid impulzusú vágások ugyanis – szemben például az ipari lézerekkel – nem hőhatáson alapulnak, ennek köszönhetően nincs olvadékanyag sem, vagyis alkalmazásukkal lehetséges a sérülésmentes operáció.
Egy sziporkázó elme, távol a hétköznapi dolgoktól
A CPA-technológiát Gerard Mourou és akkori PhD-hallgatója, Strickland, vagyis a két új Nobel-díjas 1985-ös cikke alapozta meg. Valójában nem is csak az egészségügyi alkalmazás fontos, nagyon széles az alkalmazási terület: ugyanezt a technikát használják a nanotechnológiában és a lézeres fúziókban, de még régi festmények restaurálásában is. A lézeres szemműtétek ezen alapuló technológiáját egyébként a University of Michiganen magyar részvétellel, Juhász Tibor és a szegedi Bor Zsolt munkatársaival fejlesztették ki.
Erről Osvay Károly, a szegedi lézerközpont szakmai vezetője beszélt kedden az Indexnek. A szegedi lézerközpont összes lézere is ugyanezen a CPA-technológián alapszik. Osvay maga is közeli munkatársa volt a most Nobel-díjjal jutalmazott Gérard Mourou-nak Franciaországban, ő így jellemezte kérdésünkre a tudóst:
Gérard egy sziporkázó elme. Redkívül széleskörű az érdeklődése, a CTA-technológia is igazából csak egyik része a munkásságának. Azt is ő vetette fel még vagy 15 éve, hogy a jövő nagy lézerrendszerei üvegszálalapú lézerek lesznek – a technológia valóban ebbe az irányba halad. De az űrszemét-problematika lézeres megszüntetésének ötletét is ő dobta be. Sok ötlete van, amik eleinte néha kicsit fantazmagóriának tűnnek, de az idő sokszor őt igazolja. Kicsit egy sztereotip tudós alkat. Nagyon művelt ember, a zenében, irodalomban, történelemben is nagyon otthon van, miközben a mindennapi dolgokban egy kicsit elvész.
Osvay Károly most is együttműködik az immár Nobel-díjas Mourou-val, most éppen egy újabb közös kísérleti programot készítenek elő, melynek hosszú távú célja egy újgenerációs részecskegyorsító megalkotása.
Évtizedek óta az első nő
A 2018-as fizikai Nobel-díj bejelentéséről Mourou munkatársát, a női díjazott Donna Stricklandot hívták fel először Stockholmból, ezen a tudományos közegben híres telefonon:
From this ordinary phone, someone will receive an extraordinary phone call #NobelPrize #Physics pic.twitter.com/EpDoSdobIy
— Vetenskapsakademien (@vetenskapsakad) 2018. október 2.
A friss kanadai Nobel-díjast a jelenlévő újságírók arról kérdezték, milyen érzés, hogy ő mindössze a harmadik nő, aki elnyeri a díjat.
Tényleg? Azt gondoltam, többen lehettek...
– reagált Donna Strickland. Ugyanő arról, hogy mit szólt, amikor reggel felhívták, hogy „engedje meg, hogy gratuláljak, ön nyerte a Nobelt”:
Legelőször arra gondolsz, ez eghy őrület.
Korábban mindössze két nő nyert fizikai Nobelt: Marie Curie férjével és Beckerellel együtt 1903-ban a radioaktivitás felfedezéséért, hatvan évvel később pedig Maria Goeppert-Mayer az atomhéj szerkezetének kutatásában elért eredményeiért. Újabb 55 év elteltével h ozzájuk csatlakozik most Donna Strickland.
Nem ér rá
A szintén díjazott Arthur Ashkint is szerették volna kapcsolni, hogy az újságírók neki is feltegyenek egy-két gyors kérdést, de a 96 éves amerikai fizikus ezt elhárította: a bizottság szerint annyira lefoglalják a kutatásai, hogy nem volt ideje a nyilvánosságra. Ashkin kutatási területéről a Nature fizikus szerkesztőjét idézzük:
Az optikai csipeszek a fizikán túl sok területen nagyon fontosak a nanoméretű és a biológiai entitások manipulálásában, ahol a magas intenzitású, ultrarövid lézerhullámokat általánosak használják a fizikában és a kémiában.
A 123 éves Nobel-díj
Alfred Nobel, a dinamitot feltaláló svéd nagyiparos 1895-ben végrendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány és az irodalom legjobbjai, és azok, akik a legtöbb erőfeszítést teszik a békéért. Az alapító utasításai szerint a díjat azoknak kell adni, akik az előző évben saját tudományterületükön a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A díjakról egy bizottság szavaz. A bizottság munkája minden év szeptemberében kezdődik, a jelölési időszak a következő év január 31-ig tart. A Nobel-bizottság tagjai március és május között értékelik ki a jelöltek munkáját, ezután folyamatosan rostálják a lehetőségeket.
A díj odaítáléséhez a döntéshozók szavazatainak többsége kell. Fellebbezésnek helye nincs, a Nobel-bizottság a nem díjazott jelöltek kilétét ötven évig titokban tartja.
Három magyar fizikai Nobel-díjas
A fizikai Nobelt először 1901-ben osztották ki, akkor a német Röntgen kapta a róla elnevezett sugárzás felfedezéséért. A díjat háromszor is magyar tudós kapta. Első Nobel-díjasunk, Lénárd Fülöp is fizikus volt: ő 1905-ben katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért kapta az elismerést. 1963-ban megosztva Wigner Jenőnek ítélték a díjat az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért, tágabban az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért. Eddigi utolsó fizikai Nobel-díjasunk Gábor Dénes, aki 1971-ben a holografikus módszer feltalálásáért és kifejlesztéséért kapta a díjat.
A Nobel-díjjal járó pénzjutalom összegét tavaly emelték, a díjazottak azóta 9 millió koronát, közel 300 millió forintot kapnak. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.