Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Szintet lép a hazai atomhulladék-kezelés

2018.10.08. 10:32

Saját kategóriát kaptak az úgynevezett nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok. Az új kategóriát az ionizáló sugárzásvédelemről szóló 2015-ös kormányrendelet 2018. március 1-jén életbe lépett melléklete vezette be. Az új osztályba kerülő anyagokat gazdaságosabb lesz tárolni, amíg nem csökken a veszélyes szint alá a sugárvédelmi kockázatuk.

A radioaktív hulladékokat eddig két csoportba sorolták. Nagy aktivitású hulladékoknál – például a paksi erőmű kiégett fűtőkazettáinál – a hőtermelést is figyelembe kell venni a tárolásnál. A többi, a sugárzásmentesség szintjét túllépő hulladék a kis és közepes aktivitású kategóriába került. Az új kategóriába kerülő hulladékoknál csak a 30 évnél rövidebb felezési idejű radioaktív izotópok koncentrációja lépheti túl a felszabadítható radioaktív hulladékokra vonatkozó korlátokat.

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerint a kis aktivitású hulladékok egy része nagyon kis aktivitású hulladék, például szennyezett munkaruha, cipővédő fólia, vagy szerszám. Nemzetközi tapasztalatok szerint a nagyon kis aktivitású hulladék főleg nukleáris létesítmények leszerelésekor keletkezik. Ilyenek azok a beton- és fémelemek, amik a radioaktív közeggel érintkeztek. A beszennyeződött, majd leszerelt elemek radioaktivitása némileg meghaladja a felszabadítható radioaktív hulladékokra vonatkozó követelményeket.

A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó Nemzeti Program szerint a paksi atomerőmű leszerelése 2062-ben kezdődik. A becslés szerint a bontásból 27000 köbméter radioaktív hulladék keletkezik majd; ebből 22000 köbméter lesz nagyon kis aktivitású. A nagyon kis aktivitású hulladékok a ma használt tárolókba is kerülhetnének, de a nemzeti stratégia szerint külön tárolókat kell építeni erre a célra.

Az új atomhulladék-tárolók telepítéséért és működtetéséért az állami tulajdonú Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Közhasznú Nonprofit Kft. felel. A nagyon kis aktivitású tárolók biztonsági követelményeire, illetve az ezzel összefüggő hatósági tevékenységekre vonatkozó előírásokra az OAH javaslatot tett, és benyújtotta azt további egyeztetésre.

Az RHK Kft. az MTI-vel közölte, hogy a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban tartja a paksi atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású hulladékot. A radioaktív anyagok egyéb alkalmazási területein – az egészségügyben, a kutatásban, a mezőgazdaságban és az iparban – keletkező hulladékot a püspökszilágyii Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló fogadja.

A nagyon kis aktivitású hulladékokat mostanáig a kis és közepes aktivitásúakkal együtt kezelték. A nemzetközi gyakorlat szerint a kategóriába eső védőfelszerelések, szerszámok, betontörmelékek biztonságosan kezelhetők felszíni, földmedrű tárolókban. Ilyenek évtizedek óta üzemelnek Spanyolországban és Franciaországban. Az RHK szerint az új tárolók biztonsági színvonala változatlan, de a gyártásukhoz használt műszaki megoldások nem annyira drágák.

Az Európai Bizottság tavaly májusban felszólító levelet küldött Magyarországnak és 19 másik uniós tagországnak, amiért nem ültették át a nemzetközi jogrendjükbe a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló uniós irányelv bizonyos követelményeit. Az érintett országokat felszólították, hogy fogadjanak el nemzeti programokat a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan.

(MTI)