Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Gigantikus jégtüskék meredeznek az Európé felszínén

pia00502-16
2018.10.09. 11:29

Egy új tanulmány szerint alaposan fel kell kötnie a jégeralsót annak az űrkutatónak, aki leszállóegységet juttatna a jéggel borított Jupiter-hold, az Európé felszínére.

A kutatókat elsősorban azért érdekli az Európé, mert úgy gondolják, hogy az egész Naprendszerben itt bukkanhatnának a legnagyobb eséllyel a földihez hasonló élet nyomaira. Feltételezik, hogy a jeges felszín alatt folyékony óceán húzódik, ami talán elég meleg ahhoz, hogy az élet is kifejlődhessen benne.

A NASA várhatóan 2020-ban fogja elindítani az Europa Clipper-küldetést: egy űreszközt küldenek az Európé közelébe, hogy keringési pályáról tanulmányozhassák az égitestet. Az űrkutatók egy leszállóegységet is szeretnének, amivel a felszínt is elérhetnék – sőt, akár a felszín alá is bejuthatnának, hogy feltérképezzék a folyékony óceáni réteget. A Nature Geoscience-ben megjelent új tanulmány szerint azonban

az Európén a vártnál bonyolultabb lehet landolni, legalábbis az egyenlítői területeken, mivel arrafelé 7-15 méter magas jégtüskék borítják a felszínt.

Az óriás tüskék akkor keletkeztek, amikor az Európé felszínén a szublimált a jég – vagyis a víz nem olvadás után párolgott el, hanem szilárd jégből gáz halmazállapotúvá változott. Ez a jelenség a Földön is észlelhető az Andok magasabb, szárazabb csúcsainál. A helyiek nieves penitentesnek, azaz bűnbánó hónak nevezik . Erről már Charles Darwin is beszámolt, igaz ő – tévesen – azt hitte, hogy a hópengéket a szél fújta ilyenre. A Földön legfeljebb 4 méter magasra nőhetnek meg, és általában a delelő nap felé mutatnak.

Elképzelhető, hogy az Európé éghajlata is hasonló; szárazság van és hideg, nincs légkör, nincsenek évszakváltozások, és a nappal és az éjszaka váltakozását leszámítva az égitestre mindig ugyanabból a szögből érkezik a fény a Nap felől. De az sem zárható ki, hogy a felszíni időjárást a  Jupiter sugárzási övezetei befolyásolják – sőt, meteorok is becsapódnak a felszínén.

A tanulmány szerint a felszíni szublimációs ráta az Európé egyenlítői övén olyan magas, hogy az a nagyobb jégpengék kialakulásának kedvez. A jövőben érkező leszállóegységekre nézve ez komoly fenyegetést jelent. A jégpengék nem teszik lehetetlenné a küldetést, de a tanulmány arra figyelmeztet, hogy kerülni kell az egyenlítői övet, ha mérsékelni akarják a kockázatot.

Az Európé felszínéről még nem készült elég nagy felbontású felvétel ahhoz, hogy igazolhassuk a jégpengék létezését. Azt viszont tudjuk, hogy nem a Föld az egyetlen égitest, ahol penitentes található. A Plútót vizsgáló New Horizons űrszonda felvételein látható furcsa, jeges pengékkel borított terep alighanem a metán elpárolgásakor változott ilyenné.

(Borítókép: NASA/JPL-Caltech/DLR)

(Discover Magazine | Nature Geoscience)