Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Gigantikus jégtüskék meredeznek az Európé felszínén

pia00502-16
2018.10.09. 11:29

Egy új tanulmány szerint alaposan fel kell kötnie a jégeralsót annak az űrkutatónak, aki leszállóegységet juttatna a jéggel borított Jupiter-hold, az Európé felszínére.

A kutatókat elsősorban azért érdekli az Európé, mert úgy gondolják, hogy az egész Naprendszerben itt bukkanhatnának a legnagyobb eséllyel a földihez hasonló élet nyomaira. Feltételezik, hogy a jeges felszín alatt folyékony óceán húzódik, ami talán elég meleg ahhoz, hogy az élet is kifejlődhessen benne.

A NASA várhatóan 2020-ban fogja elindítani az Europa Clipper-küldetést: egy űreszközt küldenek az Európé közelébe, hogy keringési pályáról tanulmányozhassák az égitestet. Az űrkutatók egy leszállóegységet is szeretnének, amivel a felszínt is elérhetnék – sőt, akár a felszín alá is bejuthatnának, hogy feltérképezzék a folyékony óceáni réteget. A Nature Geoscience-ben megjelent új tanulmány szerint azonban

az Európén a vártnál bonyolultabb lehet landolni, legalábbis az egyenlítői területeken, mivel arrafelé 7-15 méter magas jégtüskék borítják a felszínt.

Az óriás tüskék akkor keletkeztek, amikor az Európé felszínén a szublimált a jég – vagyis a víz nem olvadás után párolgott el, hanem szilárd jégből gáz halmazállapotúvá változott. Ez a jelenség a Földön is észlelhető az Andok magasabb, szárazabb csúcsainál. A helyiek nieves penitentesnek, azaz bűnbánó hónak nevezik . Erről már Charles Darwin is beszámolt, igaz ő – tévesen – azt hitte, hogy a hópengéket a szél fújta ilyenre. A Földön legfeljebb 4 méter magasra nőhetnek meg, és általában a delelő nap felé mutatnak.

Elképzelhető, hogy az Európé éghajlata is hasonló; szárazság van és hideg, nincs légkör, nincsenek évszakváltozások, és a nappal és az éjszaka váltakozását leszámítva az égitestre mindig ugyanabból a szögből érkezik a fény a Nap felől. De az sem zárható ki, hogy a felszíni időjárást a  Jupiter sugárzási övezetei befolyásolják – sőt, meteorok is becsapódnak a felszínén.

A tanulmány szerint a felszíni szublimációs ráta az Európé egyenlítői övén olyan magas, hogy az a nagyobb jégpengék kialakulásának kedvez. A jövőben érkező leszállóegységekre nézve ez komoly fenyegetést jelent. A jégpengék nem teszik lehetetlenné a küldetést, de a tanulmány arra figyelmeztet, hogy kerülni kell az egyenlítői övet, ha mérsékelni akarják a kockázatot.

Az Európé felszínéről még nem készült elég nagy felbontású felvétel ahhoz, hogy igazolhassuk a jégpengék létezését. Azt viszont tudjuk, hogy nem a Föld az egyetlen égitest, ahol penitentes található. A Plútót vizsgáló New Horizons űrszonda felvételein látható furcsa, jeges pengékkel borított terep alighanem a metán elpárolgásakor változott ilyenné.

(Borítókép: NASA/JPL-Caltech/DLR)

(Discover Magazine | Nature Geoscience)