Hortenzia, Gergő
-2 °C
8 °C

Szombat hajnalban indul Európa a Merkúrra

BepiColombo approaching Mercury
2018.10.18. 10:30

Ha nem jön közbe sem műszaki, sem extrém időjárási akadály, akkor október 20-án, magyar idő szerint szombat hajnalban, 3:45-kor útnak indulhat a kourou-i űrközpontból egy Ariane 5 rakétán az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) kooperációjában készült BepiColombo.

A különleges, három fő részből – egy hordozóból és két műholdból – álló űreszköz várhatóan 2025-ben érkezik meg a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz, ahol a két szonda leválik róla, hogy a szélsőségesen forró bolygó körül keringve gyűjtsön adatokat. A nagyobbik szonda, az ESA Mercury Planetary Orbiter (MPO) többek között nagy látószögű és teleobjektíves kamerákkal fényképezi majd a bolygót, lesz rajta infravörös, ultraibolya, gamma, röntgen és neutron spektrométer, valamint egy olyan teleszkóp, amivel a Földre potenciálisan veszélyes aszteroidákat lehet észlelni és megfigyelni. A kisebbik, a JAXA Mercury Magnetospheric Orbiter (MMO) nevű orbitere egyebek mellett a bolygó mágneses mezőjét tanulmányozza majd, de különféle kamerákkal is fel lesz szerelve.

"A Merkúr a szélsőségek bolygója, és eljutni odáig egy sor különleges technikai és navigációs megoldást, valamint műveleti szakértelmet igényel" – mondta Paolo Ferri, az ESA európai űrközpontjának (ESOC) vezetője. "Miután elhagyta a Földet, az űrhajó kilencmilliárd kilométert fog megtenni hét év alatt, kilenc bolygóközeli elrepülést hajt majd végre 60 km/másodperces sebességgel, hogy végezetül elérje a naprenszer belső részének legkevésbé ismert bolygóját."

A start utáni első órák és napok lesznek a legkritikusabbak a küldetés szempontjából, ezekre készülve hajtottak végre a héten egy sor szimulációt és gyakorlatot az ESA szakemberei, mérnökei. A mérnökök ezt az időszakot LEOP-nak nevezik (Launch and Early Orbit Phase), ez idő alatt kell a hordozórakétáról leváló BepiColombót stabilan működőképes állapotba hozni és a tervezett pályára állítani, kulcsfontosságú részei – a hajtóművek, a napelemtáblák, az antennák – ekkor kell hogy aktiválódjanak. Ha minden stimmel, akkor hagyhatja el a Föld körüli pályát a bonyolult űrszerkezet, aminek első úticélja a Vénusz lesz, hogy mellette elhaladva, a parittya-hatást kihasználva gyorsuljon majd föl nagy sebességre.

A BepiColombo az emberiség harmadik küldetése lesz a Merkúrhoz: a NASA Mariner 10 szondája 1974 és 1975-ben háromszor is elhaladt a bolygó mellett (az első közeli képeket a Merkúrról neki köszönhetjük), majd 2011-ben a NASA Messenger szondája bolygó körüli pályára is állt, alaposan körbefényképezve azt. A két új szondától az várható, hogy az általuk gyűjtött adatok révén a kutatók többet tudhatnak meg a Merkúr történetéről, összetételéről, és úgy általában a Naprendszer belső bolygóinak keletkezéséről.

Nyitókép: ESA/ATG / NASA/JPL

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?