Aliz
6 °C
14 °C

Magyar kutatók felfedezése hozhat áttörést az alváskutatásban

2018.10.25. 12:27
Egy frissen felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik – az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatói – olyan eredményeket értek el, amik új utat nyithatnak az alvászavarok kezelése, illetve a radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé.

Az agynak több olyan állapota van, amik meghatározzák, hogy hogyan viszonyulunk a dolgokhoz: izgatottan, motiváltan, türelmetlenül, vagy éppen unottan, kókadtan, álmosan. De mi állítja be az agy éberségi szintjét? Van erre egy külön rendszer az agyban? Az MTA kutatói szerint igen.

A most felfedezett ideghálózat az agy talamusz nevű területén található. A talamuszban az agy legfelső központjai felé tartó információk átkapcsolása és előzetes feldolgozása zajlik. Ezek az információk a testből, továbbá az agy ősibb, mélyebb területeiről érkeznek a talamuszba, az úgynevezett felszálló idegpályákon. A magyar kutatók által felfedezett hálózat azért különleges, mert információkat kap az összes ilyen felszálló idegpályától. A hálózat a begyűjtött jeleket összegzi, majd információkat küld az agy legfejlettebb része, az előagy legkülönbözőbb területeire: az agykéregbe, a függőségek központjaként elhíresült törzsdúcterületre (nucleus accumbens), vagy éppen a félelem és a büntetés központjának tartott amigdalába.

Ez a hálózat csak annyit üzen az előagynak, hogy „itt jön valami szokatlan, érdemes figyelni” - vagyis az agy éberségét fokozza, az agy állapotát változtatja meg. Annak a megítélése, hogy milyen változásról van szó – egy ellenállhatatlan svédasztalról vagy valami rémületes helyzetről –, már más agyterületek dolga. Az idegsejthálózat érzékenyen reagál mindenre, ami eltér a megszokottól. Bármire, ami szokatlan, ami reagálásra késztet, legyen a reakció akár pozitív, akár negatív. A biológusok szerint tágabb értelmezésben ez maga a stressz.

Éberség helyett ébredés

Az MTA kutatói megvizsgálták az újonnan felfedezett hálózat működését az alvás-ébrenlét összefüggésében is, egereken végzett ébresztéses kísérletekkel. A hálózat aktiválásával sikerült felébreszteni a kísérleti állatokat. Az ébredés mértéke attól függött, hogy milyen hosszan aktiválták a hálózatot. Ha csak rövid ideig (1 másodpercig), akkor úgynevezett mikroébredés következett be. Ez  velünk is sokszor előfordul éjszakánként: ilyenkor átfordulunk a másik oldalunkra, tovább alszunk, de nem emlékszünk rá. Ha viszont hosszabb ideig (10 másodpercig) aktiválták a sejteket, az egér felébredt, épp úgy, ahogy magától tenné – és ébren is maradt.

A rendszer felfedezése új megvilágításba helyezi azt a régi tapasztalatot, hogy az alvászavarok jelentős része a stressz miatt alakul ki. Most már rá lehet mutatni az agy egy jól körülhatárolható idegsejthálózatára, aminek az a legfontosabb feladata, hogy reagáljon a stresszhatásokra, és emellett részt vesz az alvás és az ébredés szabályozásában. Elképzelhető, hogy a folyamatos stressz ezen a hálózaton keresztül hat az alvásunkra. Így ha befolyásolni lehetne a hálózat működését, talán kezelhetővé válnának az alvászavarok, és a természetes alvás jellegzetességeit jobban visszaadó, újfajta altatókat fejleszthetnének ki.

Az MTA KOKI-ban működő kutatócsoport a következő lépésben éppen ezt szeretné vizsgálni: optogenetikai módszerrel gátolják majd a hálózat működését, és megfigyelik, hogy ezzel kezelhetővé válik-e az egerek stressz okozta alvászavara. Ha a válasz igen, a gyógyszerkutatókon a sor, hogy rájöjjenek, hogyan lehetne ezt a gátlást gyógyszerhatóanyaggal elérni.

A Nature Neuroscience-ben publikált cikk vezető szerzői, Acsády László és Mátyás Ferenc évek óta dolgoznak ezen a témán a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával. Acsády Lászlót 2017-től az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatja munkájában. Mátyás Ferenc – aki a NAP támogatásával alapította meg saját kutatócsoportját az MTA TTK-ban – az egerek agyszövetének anatómiai vizsgálatát végezte, és kísérletekben vizsgálta a a sejtekből kiinduló axonok elágazásait és szinkronaktivitását. Mátyás kollégájával, Kocsis Kingával mérte a hálózat aktivitását a szabadon alvó egér agyában. Acsády László nevéhez köthetők az optogenetikai kísérletek – melyben legfőbb segítsége Komlósi Gergely volt –, és az emberi szövetminták vizsgálata, amit Dávid Csaba végzett.

(Magyar Tudományos Akadémia | Agykutatás.hu)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?