Jolán
2 °C
4 °C

Felhőrajt fotóztak a Tejútrendszer fekete lyukánál

2018.10.26. 09:27

Az alábbi a felvételt a csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (ESO) által a chilei Atacama-sivatagban ALMA távcsőegyüttessel készítették a Tejútrendszer közepén található, nagyon nagy tömegű fekete lyuk, a Sagittarius A* környezetéről. A láthatatlan központi égitest helyét kis kör jelöli. A legfrissebb kutatások eredményei szerint a központi fekete lyuk körül kis méretű csillagközi gáz- és porfelhők keringenek hatalmas sebességgel.

A csillagászok először tudták kimutatni a hidrogénben gazdag molekulafelhőcskéket. A felvétel valójában a molekulák, így például a szén-monoxid  eloszlását mutatja, ami a molekulafelhőcskék második leggyakoribb összetevője. Ezek a felhőfoszlányok tőlünk 26 000 fényévre találhatók, és a fekete lyuktól kevesebb mint egy fényév távolságban keringenek.

Az ALMA rádiótávcső-hálózat felvétele a Tejútrendszer központjában megbújó Sagittarius A* jelű szupermasszív fekete lyuk környezetében mozgó hideg molekulafelhőkről. Forrás: ESO.
Az ALMA rádiótávcső-hálózat felvétele a Tejútrendszer központjában megbújó Sagittarius A* jelű szupermasszív fekete lyuk környezetében mozgó hideg molekulafelhőkről. Forrás: ESO.
Fotó: Csillagaszat.hu

A központi fekete lyuk körül régebben áramló hatalmas felhőkből mára visszamaradt kicsiny felhők az ALMA különösen nagy felbontásának köszönhetően váltak láthatóvá. A korábbi felhőket a fekete lyuk gravitációjának ár-apály erői szaggatták sűrűbb darabokra, valamint egy rövid életű, ritkább komponensre. A diffúz gázról a Sagittarius A* rajta áthaladó szinkrotronsugárzásában megjelenő nyomok alapján tudunk.

Habár a molekulafelhők potenciális csillagbölcsők, ezekből a felhőcskékből nem valószínű, hogy valaha is csillagok keletkeznének. Tömegük viszonylag kicsi – összesen úgy 60 naptömegnyi –, és a közeli Sagittarius A* rendkívül erős gravitációs tere is megzavarja a csillagkeletkezés folyamatát.

(Csillagászat.hu)