Jenő
-3 °C
6 °C

Szikrázik az agy, ha felébred benne a bánat

2018.11.09. 15:53
Elektródákat dugtak az agyba, hogy megnézzék, milyen belülről a bánat. Színes, sistergős és tele van kisülésekkel.

Csicsereg az ember fejében a szomorúság: erről azoknak az orvoskutatóknak köszönhetően lehet immár képünk, akik epilepsziás betegeket használták arra, hogy a tudomány történetében első alkalommal megjelenítsék, mi történik neurobiológiai szinten az agyban, ha elöntenek a negatív gondolatok.

A Cellben publikált tanulmány kutatói elektródákat tettek azoknak a műtétre váró betegeknek az agyára és az agyába (természetesen az ő beleegyezésükkel), akik súlyos epilepsziásuk miatt amúgy is műtétre vártak, és a koponyájuk emiatt egyébként is „fel volt drótozva”. A plusz elektródák azonban egy előzmények nélküli neurológiai kutatáshoz kellettek, annak a vizsgálatához, hogy milyen aktivitást mutatnak az elektromos jelek negatív érzelmek alatt.

Az agytevékenység és az érzelmek kapcsolatát többnyire fMRI-vel vizsgálják, ami az egyes agyterületek változó vérellátását mutatja meg. Mágneses rezonanciával azonban inkább csak közvetett információkat lehet szerezni az agyi aktivitásról, és a rövid, pillanatnyi változásokat nem is lehet detektálni vele. Itt azonban EEG-t használtak képalkotó eljárásként (ehhez szükség a jóval bonyolultabb és agresszívebb beavatkozást jelentő beelektródázás), amivel az agysejtek közötti elektromos aktivitás mérhető – népszerű metafora szerint az idegsejtek közötti kommunikációt teszik láthatóvá.

A kísérleti alanyok fejében tíz napig mérték az impulzusokat, miközben érzelmi változásaikat is rögzítették. Az eredmény szerint a szomorú érzelmi állapotok jellegzetes elektromos mintázattal rendelkeznek. Különösen két agyterület között zajlik ilyenkor intenzív kommunikáció: az érzelmek feldolgozásáért is felelős amigdala és az emlékezettel kapcsolatos hippokampusz között.

Az, hogy a negatív emlékek és a negatív érzelmek között pszichiátriai kapcsolat van, nem új, de most sikerült ennek a biológiai alapjait is új módon megmutatni. A felfedezés hosszabb távon segíthet a depresszió és a szorongás kezelésének továbbfejlesztésében.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?