Judit
2 °C
7 °C

A Google durván oldalba rúgta az egészségügyi weboldalakat

google gyogyszerek
2018.11.14. 11:15

A Google keresője mögött működő program alighanem a világ egyik legbonyolultabb és legértékesebb algoritmusa; programozók egész légiója dolgozik rajta, hogy minden keresésre a lehető legrelevánsabb találati listát adja, a lehető leggyorsabban. Az algoritmust folyamatosan frissítik, finomítják, az átlagfelhasználó sokszor észre sem veszi a változtatásokat. Idén októberben egy nagyobb frissítésnél nem ez történt.

Ez a grafikon a két legnagyobb magyar egészségügyi weboldal, a Házipatika és a Webbeteg hivatalos, auditált látogatottságát mutatja:

(Forrás: DKT-Gemius közönségmérés)
(Forrás: DKT-Gemius közönségmérés)

Jól látszik, hogy október elején valami eltört: a nyáron 200-250 ezer napi olvasó között mozgó Házipatika tartósan bezuhant 200 ezer alá, és olykor a 150 ezret is alig ugorja meg; a Webbeteg a 100-150 ezer közti sávból esett bőven 100 ezer alá, néhanapján az 50 ezres szintet is megközelítve. Hasonló jelenségről számolnak be orvosi rendelők, patikák, orvosi blogok, egészségportálok, magánorvosok, és úgy általában véve mindenféle egészségügyi témával foglalkozó weboldal fenntartói.

Kivéve az álhírekkel operáló alternatívmedicina-oldalakat, kuruzslókat, szürkezónás étrendkiegészítő-webshopokat és hasonlókat.

„A Google-frissítés következtében jelentősen változott a találati listák sorrendje. Saját kutatásaink szerint a korábban hitelesnek minősített weboldalak – tehát azok, amelyek mögött orvosi háttér, valódi szakmai tudás, átláthatóság áll – hátrább sorolódtak, és előtérbe sokszor kétes háttérrel rendelkező oldalak kerültek” – erősítette meg információinkat a Hiteles Egészség-kommunikációért Egyesület, ami nyílt levelet is írt az ügyben a Google-nek.

Minden érintett egyöntetűen állítja, a Google-keresésekből érkező forgalma zuhant hatalmasat. Van, aki azt mondja, a bevétel oldalán inkább csak kellemetlen a hatás, de nem tragikus, mások milliós nagyságrendű bevételcsökkenésről beszélnek, de a legjellemzőbb az, hogy igazából meg sem lehet becsülni a közvetett hatások nagyságát – az viszont biztos, hogy az átlag internetező rosszul járt, hiszen sokkal kevésbé megbízható információkat kap az online kereséseire egészségügyi témákban. Nem mintha olyan jó lett volna eddig a helyzet ilyen téren.

A dolog ott kezd igazán érdekessé válni, hogy a jelenség csak magyar nyelvterületen érezhető – pontosabban fogalmazzunk úgy, hogy a web legnagyobb részét kitevő angol nyelvű oldalak között nem. Ott még augusztusban állt a bál egy Google-frissítésnél (ami keresőoptimalizáló körökben meg is kapta a Medic Update becenevet), de ellenkező előjellel. A változtatások az úgynevezett YMYL-univerzumot célozták (Your Money, Your Life – egészségügyi vagy pénzügyi információkkal vagy termékekkel foglalkozó weboldalak), és több-kevesebb sikerrel a hiteles információkat terítő oldalakat sorolták előre, az elsősorban értékesítéssel foglalkozókat meg hátra. Az októberi frissítés, aminek az időpontja gyanúsan egybeesik a grafikonon is látható bezuhanással, a Birthday update kódnevet kapta, és a nemzetközi SEO-fórumok tanúsága szerint nem vert különösebb hullámokat, csak apróbb változtatásokat, optimalizálásokat tartalmazott. Kivéve nálunk.

A Google nem segít sokat, hogy megértsük, mi is történt; kérdéseinkre a cég ennyit válaszolt:

Bár megértjük, hogy a kereső változtatásai kérdéseket vethetnek fel, vagy kellemetlenséget okozhatnak webmestereknek, nem kommentáljuk az algoritmus hatását specifikus weboldalakra. Évente több száz változtatást teszünk az algoritmuson, és több ezerrel kísérletezünk. Lehetetlen lenne külön tárgyalnunk minden egyes frissítés hatását a web több mint egytrillió oldalára.

Mondjuk még ezzel is jobban jártunk, mint a Webbeteg és a Házipatika, amik közösen keresték meg a Google-t még október közepén, de azóta sem kaptak semmilyen reakciót.

Apokalipszis most

De ha a hiteles tartalmak hátrébb szorultak a találati listákon, miket dob fel a kereső helyettük? A „hpv oltás” keresésre például egy oltásellenes oldal cikkét dobja ki az első helyen a Google. A „reflux” egy papajakivonatot árusító webshopot. A „viagra” illegális gyógyszer-kereskedelemmel foglalkozó oldalakat. A „hüvelygomba” a Blikk, az Nlcafé, a Femina cikkeit. „Nincs gond ezekkel az oldalakkal, kifejezetten félrevezető információkat nem szoktak írni a női magazinok. Mégis elgondolkodtató, hogy egyetlen olyan cikk sem fért fel, amit egy nőgyógyász írt volna egy egészségportálra. Azért nem totális atomtámadás történt, vannak olyan keresőszavak, ahol továbbra is mi vagyunk elöl, vagy a Házipatika, esetleg a semmelweis.hu. Azaz lehet találni ellenpéldákat, de a tendencia mégis látványos. Nagyon nem mindegy, hogy a találatok 25-30 vagy 60-70 százaléka minősíthető hiteles tartalomnak” – mondja Sztankó Péter, a Webbeteg ügyvezető igazgatója.

hpv

Mindezt úgy, hogy a Google hivatalos irányelvei szerint az egészségügyi tartalmaknál kiemelten fontos, hogy orvos, vagy valamilyen igazi szakember legyen a szerző vagy szaklektor, legyen hivatkozás, forráslink, és úgy egyáltalán: szakmailag megalapozott legyen a tartalom.

Ezzel a mostani változtatás egyenesen szembe megy. Néha egészen abszurd módon. „Nálunk változatlan maradt vagy egyenesen megnőtt a forgalom, ha egy tartalomnál nincs szakértő szerző vagy forrásmegjelölés (pl. látogatói tartalmak), vagy ha kifejezetten rövid, 2-3 mondatnyi információt tartalmaz az oldal (pl. kalkulátorok). Ezzel szemben garantált volt a visszaesés, ha a tartalom egyedi, egészségügyi végzettségű személy jegyzi és az átlagosnál hosszabb terjedelmű, alaposabb, összetettebb felépítésű” – festi le a helyzet abszurditását Sztankó Péter. Elmesélte azt is, hogy a Webbetegen-csoporton belül októberben egyik napról a másikra több mint 50 százalékkal megnőtt a kamaszpanasz.hu aloldal keresőforgalma. Itt orvosi lektorálás után és szakértői felügyelet mellett, de mégis csak tizenéves szerkesztőktől, tizenéveseknek szóló feldolgozásban olvashatóak életmódtanácsok. „Örültünk ennek a változásnak, mégis azt kell mondjam, hogy valami nincs rendben, ha a találati listában egy szakorvos által írt cikk elé kerül egy olyan írás, amit ennek a másodfelhasználásával egy középiskolás diák fogalmazott meg.”

Hasonlókról számolt be Lukács Katalin, a Centrál-csoport egészségportfóliójának vezetője is: A Házipatikán belül rovatszinten is látunk eltéréseket. A visszaesést az egyedi, szerkesztett, magas minőségű, szakértő újságírók, orvosok, egészségügyi szakemberek által előállított anyagok esetén érzékeljük.

A dolog annál is érthetetlenebb, mert az egészségportálok a Google szempontjából elég értékes médiafelületek: kimondottan drága és jó átkattintási arányokat produkáló AdSense-reklámokat lehet (és szokás) ezeken megjeleníteni. Ha a keresőből érkező forgalmat lecsökkenti a cég, azzal tulajdonképpen a saját kezébe harap: a kevesebb látogató kevesebb reklámmegjelenéssel, kevesebb kattintással és végső soron kevesebb jutalékkal is jár. Ráadásul egy csomó esetben webshopok vagy konkrét termékek, gyártók oldalai emelkedtek a találati listák élére, amiknél a Google érdeke az lenne, hogy ne simán a keresőből találják meg azokat az emberek, hanem futtassanak hirdetéseket (a Google AdSense-ben, nyilván), és azokon keresztül.

Ami a nagyobb oldalaknak csak kellemetlenség, a kisebbeknek már súlyos gondokat okozhat. „A Google továbbra is az egyik legjelentősebb forgalmi forrásunk, de több lábon állunk, éves szinten nem számolunk nagyobb kieséssel, az oldal teljes forgalmát ez hosszú távon nem fogja érinteni. Mi a profi szakembergárdánkkal menedzselni tudjuk a változásokat, és a tartalmainkat más csatornákon keresztül eljuttatjuk az olvasókhoz, de a kisebb oldalak és egészségügyi szolgáltatók, például optikák, fogászatok, e-kereskedelmi vállalkozások nagy részének egyszerűen nem lesz erre lehetősége – mondja Lukács Katalin. – Az olvasók szempontjából viszont drámainak látom a változást. Eddig a kereső fejlesztése egyértelműen a hiteles, modern, minőségi tartalmaknak kedvezett, amihez hozzászoktak a felhasználók, kialakult egyfajta bizalom az internetes tartalmakkal szemben. Ezért ha most valaki rákattint az első találatra, joggal gondolhatja, hogy a legjobb minőségű tartalmat kattintotta le. Az illegális szereket áruló, vagy orvosilag megalapozatlan tanácsokat adó oldalak pedig sokszor egy laikus számára felismerhetetlenek. Ismerve a lakosság online egészségügyi tartalmakhoz való viszonyulását, az internet meghatározó szerepét a tájékozódásban,

komolyan gondolom, hogy a frissítés akár emberi életeket is veszélyeztethet.”


De mi a fene történhetett?

Mivel a Google hallgatásba burkolózik, csak találgathatunk. Sima programhibánál valószínűleg többről van szó – ha csak valahol elgépelt volna egy programozó egy pontosvesszőt, azt egy hónap alatt csak javították volna, bármennyire is kicsi a cég szemszögéből az érintett magyar piac. A hazai SEO-s körökben szárnyra kapott összeesküvés-elméletet (a Google így próbálja a keresőhirdetések felé tolni a fizetőképes oldalakat) is elvethetjük, feleslegesen bonyolult és kockázatos manőver lenne, amin szinte biztos hogy többet bukna a cég, mint amennyit nyer – józan ésszel ilyesmibe senki nem menne bele.

Valószínűbb, hogy valamilyen globális piacra tervezett változást kaptak meg a magyar nyelvű találati listák is, ami a speciális piac és nyelv miatt balul sült el – erre utal az is, hogy látványosan megszaporodtak az angol nyelvű oldalak is a magyar nyelvű keresésekre. Több szakértő említette tippként, hogy magyar nyelven sokkal kevesebb a minőségi tartalom, mint mondjuk angolon, így kevesebb felé mutatnak a linkek a cikkekben (SEO-ul ezt úgy mondják, nem eléggé diverzifikált a linkprofil), amit esetleg spamként értékel az új algoritmus, és bünteti.

De ezek mind csak feltételezések. Ahogy Szabó György, a Centrál SEO-csapatának vezetője mondja: Be kell látnunk, a frissítés titkos összetevőiről, mozgatórugóiról nincsenek ismereteink. Még a legnagyobb nemzetközi szaktekintélyek sem értenek egyet a kérdésben és a SEO-fórumokban is parázs vita kerekedett arról, vajon milyen szándék állhat a Google-frissítés hátterében.

A triviális tanulságot – nem szerencsés egy online bizniszt túlságosan is olyan külső tényezőre (tipikusan a Google-ből, vagy a Facebookról érkező forgalom) építeni, amire az égvilágon semmi hatása nincs az embernek – most tegyük félre, láttunk már erre véresebb példákat és facebookos algoritmus-csiszolásaiba belehalt oldalak hulláit.

Az igazi kérdés az, hogy egy mamutcégnek, ami csak online reklámokból évi százmilliárd dollárt tesz zsebre (Magyarország GDP-je kb. 140 milliárd), számít-e annyira egy ennyire apró, szinte jelentéktelen piac, hogy egyáltalán vegyék a fáradságot, hogy kijavítsanak egy ilyen hibát. Ami egy csomó piaci szereplőnek kicsit vagy nagyon kellemetlen, de azért túléli – csak hát közben az egyszeri internetezők járnak elég rosszul. Az, hogy nagyjából egy hónapon át nem történt az égvilágon semmi, elég aggasztó ebből a szempontból.

Még a végén erőt kell venni magunkon, és átállni Bingre.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?