Szilárda
-4 °C
3 °C

Jót tesz a digitalizációnak a munkaerőhiány

2018.11.14. 12:25

Egyre többet beszélünk a digitalizációról, de kevés átütő eredmény történt, amire azt lehetne mondani, hogy révbe értünk - ezzel a felvezetéssel mutatta be a tanulmányukat Jánoskuti Levente, a McKinsey gazdasági elemzőcég irodavezetője. Vizsgálataik azt mutatják, hogy 2025-re éves szinte 3000 milliárd forinttal nőhet a hazai GDP, ha az országunk nagyobb sebesség be kapcsol, és felgyorsítja a gazdaság digitalizációját.

Az alapok jók, ami például az infrastruktúrát illeti, hiszen a szélessávú vezetékes és 4G kapcsolatok arányában Magyarország előkelő helyen áll az Európai Unióban. A szűkebb közép-kelet-európai régióban jól állunk az online közszolgáltatások használatában is, és aránylag sok informatikus van a munkaerőpiacon, még úgy is, hogy a szakmai szervezetek folyamatos hiányra panaszkodnak. Komoly lemaradásban van azonban a feldolgozóipar, amit azért problémás, mert ez a szektor adja a magyar nemzeti össztermék igen nagy részét.

Hogy megváltozzanak a dolgok, annak nagy lökést adhat a mindenhol megtapasztalható munkaerőhiány, ez hangzott el a McKinsey jelentését bemutató panelbeszélgetésen. „A vállalatok kényelmes helyzetben tudtak működni 2010-ig, mert olyan foglalkoztatási mélyponton voltunk, mint 1997-ben, minden állásra volt legalább négy jelentkező” - mondta György László innovációs államtitkár. A most tapasztalható munkaerőhiányban romlott a vállalatok alkupozíciója, ezért szerinte a piac ki fogja kényszeríteni a digitális eszközök nagyobb mértékű használatát. György László azt is elmondta, hogy az állam némi kényszerítéssel is igyekszik hatni a piaci szereplőkre, az adóhatóság e-számlázási rendszere például azért nem tudja digitalizálni a papír alapú számlákat, hogy ezzel is büntessék azokat, akik nem eleve digitális eszközöket használnak.

Emellett persze vannak pozitív ösztönzők is, amelyekkel segítenek kapcsolatot teremteni a cégek közt, amire György László példaként említette meg a november 16-án esedékes Modern Gyárak Éjszakája nevű programot: bárki megnézheti, hogyan működnek a robotokkal teli modern üzemek.

Energiát igényel

A magyar nagyvállalatok és szolgáltatók úgy látják, hogy a digitalizáció a vevőkhöz való hozzáállást is nagyban megváltoztatja. Online kereskedelemben és a vevők interneten való elérésében még egészen jól állunk az EU digitálisan fejlett országaihoz képest.

  • Már nem jelent versenyelőnyt, hogy értéket adunk a pénzért. Az a fontos, hogy a vevő időt kapjon a pénzéért, gördülékeny legyen minden folyamat - mondta Ratatics Péter, a MOL operatív igazgatója.
  • Korábban fogyasztókról beszéltünk, most ügyfelekről - mondta Hiezl Gábor, a Nemzeti Közművek vezetője. A fogyasztó passzív, eltűr, az ügyfél viszont elmondja, hogy mit szeretne. Az online ügyfélszolgálat évtizedeken át a költségcsökkentésre ment. Most az a cél, hogy az ügyfél valódi élményt kapjon, és ez akkor valósul meg, ha az ügyintézés gyors és megbízható.
  • Sokáig úgy gondoltuk, hogy rosszak a megoldásaink, de egyre inkább azt látjuk, hogy a keresleti oldallal is kell foglalkozni, nem elég bevezetni egy szolgáltatást. Esetenként 2-3-szor meg kell mutatni az ügyfélnek, hogy amiért bement a fiókba, azt otthon is el tudja intézni online -  mondta Csányi Péter, az OTP digitális fejlesztésekért felelős ügyvezető igazgatója.

Ami viszont a vállalatok belső folyamatainak digitalizációját illeti, óriási lemaradásban vannak a hazai cégek. A McKinsey tanulmánya szerint a magyar nagyvállalatok állnak körülbelül olyan fejlettségi szinten, mint a digitálisan fejlett országok kis- és középvállalatai. Ez igaz többek közt az elektronikus számlázás, a felhő, a nagy adathalmazok elemzése és az online hirdetések területén, de például az ügyfélkezelő (CRM) rendszerek használatában óriási a lemaradás.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!