Judit
3 °C
7 °C

Új bizonyítékot találtak a Magellán-felhők születésére

2018.11.16. 11:09

Attól eltekintve, hogy közel vannak hozzánk és szép fényesek, a Magellán-felhők nem látszanak különlegesnek: két szabálytalan törpegalaxis, amelyek a Tejútrendszer körül keringenek, és egy gázból és csillagokból álló anyaghíd, a Magellán-áramlat köti össze őket. Az elmúlt évtized azonban gyökeresen megváltoztatta a Magellán-felhőkről alkotott képünket, és új megállapításokhoz vezetett a Tejútrendszer ma is zajló, viharos formálódásával kapcsolatban – írja a Csillagaszat.hu.

Sally Oey (Michigani Egyetem) és munkatársai véletlenül olyan felfedezést tettek, amely igazolja a két törpegalaxis ütközésének elméletét. A Kis Magellán-felhő egyik része, úgynevezett szárnya távolodik a galaxis központi részétől, a benne található csillagok a Magellán-áramlat és a Nagy Magellán-felhő felé haladnak.

Korábban úgy gondolták, hogy a Magellán-felhők több milliárd éve a Tejútrendszer körül keringenek. 2007-ben jelent meg Gurtina Besla (Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ) mérföldkőnek számító tanulmánya, amelyben a kutató azt állította, hogy a törpegalaxisok csak nemrég kerültek a Tejútrendszer gravitációjának hatása alá; az áramlat kialakulásában galaxisunk nem vett részt. Ez a felismerés egy új rejtélyhez vezetett: ha a Magellán-áramlat anyagát nem a Tejútrendszer gravitációja szippantotta ki a két törpegalaxisból, akkor mi? Besla csapata 2012-ben állt elő a magyarázattal. Az áramlatot szerintük a Magellán-felhők közötti gravitációs erők maguk alakították ki. A két galaxisnak a közelmúltban közel kellett kerülniük egymáshoz, talán még ütközniük is kellett ahhoz, hogy az áramlat létrejöhessen.

Az Astrophysical Journal Letters című szaklapban közzétett tanulmányuk szerint Oey és munkatársai az ütközés-elméletet tartják valószínűnek. A tanulmányhoz azokat az új adatokat használták fel, amelyeket a Tejútrendszer több milliárd csillagának háromdimenziós helyzetét és sebességét vizsgáló Gaia űrszonda szolgáltatott.

Oey csapata eredetileg nem is az ütközés bizonyítékát kereste. Szerettek volna fiatal, nagy tömegű, gyorsan mozgó szökevény csillagokat találni a Kis Magellán-felhőben, hogy megtudják, hogyan tehetnek szert a csillagok nagy sebességre. A keresés közben megfigyelték, hogy a Kis Magellán-felhő keleti szárnyában lévő csillagok közül sok nagyjából egy irányban mozog, ami csak azzal magyarázható, hogy a Nagy Magellán-felhő gravitációs ereje az egész galaxisra hatással van.

Ha a Magellán-felhők nem ütköztek volna, csak elhaladtak volna egymás mellett, akkor nem a Magellán-áramlat felé tartó, hanem arra merőleges tömeges mozgást látnánk. A megfigyelt mozgás akkor áll elő, ha feltételezzük, hogy a Kis Magellán-felhő áthaladt a Nagy-Magellán-felhő korongján egy ütközés során – magyarázta Sarah Pearson (Flatiron Institute), aki a törpegalaxis-párok kölcsönhatásával foglalkozik.

A következő lépés az lesz, hogy megtudjuk, milyen hatása volt a Magellán-felhők ütközésének a Kis Magellán-felhő egy irányba haladó csillagainak mozgására, mondta el Pearson. Az ütközés időpontjának, sebességének és szögének meghatározása még várat magára. Minél többet tudunk meg a két galaxis pályájáról, annál pontosabban ismerhető meg jövőbeni útjuk, amely végül a Tejútrendszerbe való beolvadáshoz vezeti el őket – írja a Csillagaszat.hu.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?