A brit kormány nem nagyon akart előfizetni a netre

25 éves, az internet lehetőségeiről szóló, vágásiferi-szinten anakronisztikus kormányzati iratokat hozott nyilvánosságra a Brit Nemzeti Levéltár pénteken, mely minden év végén hagyományszerűen betekintést enged 25-30 évvel korábbi archív kormányzati iratokba.

A nyilvánosságra hozott dokumentumaiból kitűnik, hogy John Major akkori miniszterelnök szakpolitikai döntéselőkészítő stábjának egyik tagja, Damian Green 1994-ben feljegyzést intézett Alex Allenhez, Major személyi titkárához, kifejtve azt a véleményét, hogy az internethasználók várhatóan egyre szélesebb körű véleményformálói közösséggé alakulnak a jövőben. Azonban a Downing Street illetékesei akkoriban meg voltak győződve arról, hogy

Green átirata szerint "a számítógépekhez értő" parlamenti képviselők közül többen felhívták a figyelmet arra is, hogy ha a Downing Street előfizet az internetszolgáltatásra, akkor lépést tarthatna például a Fehér Házzal, amely Bill Clinton elnökségének kezdete óta

nagy hangon hirdeti, hogy milyen korszerű eszközöket alkalmaz kommunikációjában.

Az újonnan nyilvánosságra hozott iratok szerint a Downing Street amiatt is aggódott hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt frissen megválasztott új vezetője, a fiatal Tony Blair előbb fizet elő az internetre, mint a miniszterelnöki hivatal, demonstrálva, hogy "ő képviseli az új nemzedéket". És joggal, mivel az alig három évvel később a konzervatívokat valósággal megsemmisítette az osztályharcos imázsát levetkőző Labour, és Blair, majd Gordon Brown 13 éven keresztül nem is engedte ki a kezéből a kormányzást.

Major személyi titkára Green feljegyzésére válaszolva nem zárkózott el attól, hogy a Downing Street előfizessen az internetre, de az emailt olyan divatjelenségnek tartotta, amelynek használatát "az emberek világszerte legfeljebb szórakozásból próbálgatják". Alex Allan hozzátette: óvakodna attól, hogy a Downing Street "lóhalálában" meghonosítsa az emailt az üzenettovábbítás eszközeként.

A levéltár egyébként tavaly is fantasztikus leletet hozott nyilvánosságra; olyan dokumentumok kerültek elő, melyek szerint a közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank azt javasolta a brit kormánynak, hogy a Nyugat

Az EBRD akkori elnöke, Jacques Attali szerint ezzel az ügylettel fejlett országok akkori védelmi kiadásainak töredékéből meg lehetett volna teremteni a világbékét.

A dokumentumokból nem derült ki, hogy John Major foglalkozott-e az EBRD akkori elnökének kezdeményezésével. A titkosítás alól tavaly feloldott aktákból az viszont kitűnt, hogy Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció első elnöke szintén 1991-ben, egy telefonbeszélgetésben arra figyelmeztette Majort, hogy ha a Nyugat nem nyújt gazdasági segítséget Moszkvának, az orosz reformpolitika könnyen elbukhat, "és nem lesz újabb esély Oroszország átalakítására".

(MTI)