Fábián, Sebestyén
-2 °C
0 °C

A brit kormány nem nagyon akart előfizetni a netre

2018.12.28. 22:16

25 éves, az internet lehetőségeiről szóló, vágásiferi-szinten anakronisztikus kormányzati iratokat hozott nyilvánosságra a Brit Nemzeti Levéltár pénteken, mely minden év végén hagyományszerűen betekintést enged 25-30 évvel korábbi archív kormányzati iratokba.

A nyilvánosságra hozott dokumentumaiból kitűnik, hogy John Major akkori miniszterelnök szakpolitikai döntéselőkészítő stábjának egyik tagja, Damian Green 1994-ben feljegyzést intézett Alex Allenhez, Major személyi titkárához, kifejtve azt a véleményét, hogy az internethasználók várhatóan egyre szélesebb körű véleményformálói közösséggé alakulnak a jövőben. Azonban a Downing Street illetékesei akkoriban meg voltak győződve arról, hogy

az email az újdonság varázsának múltával nem lesz tartósan fennmaradó eszköze az üzenetek továbbításának.

Green átirata szerint "a számítógépekhez értő" parlamenti képviselők közül többen felhívták a figyelmet arra is, hogy ha a Downing Street előfizet az internetszolgáltatásra, akkor lépést tarthatna például a Fehér Házzal, amely Bill Clinton elnökségének kezdete óta

nagy hangon hirdeti, hogy milyen korszerű eszközöket alkalmaz kommunikációjában.

Az újonnan nyilvánosságra hozott iratok szerint a Downing Street amiatt is aggódott hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt frissen megválasztott új vezetője, a fiatal Tony Blair előbb fizet elő az internetre, mint a miniszterelnöki hivatal, demonstrálva, hogy "ő képviseli az új nemzedéket". És joggal, mivel az alig három évvel később a konzervatívokat valósággal megsemmisítette az osztályharcos imázsát levetkőző Labour, és Blair, majd Gordon Brown 13 éven keresztül nem is engedte ki a kezéből a kormányzást.

Major személyi titkára Green feljegyzésére válaszolva nem zárkózott el attól, hogy a Downing Street előfizessen az internetre, de az emailt olyan divatjelenségnek tartotta, amelynek használatát "az emberek világszerte legfeljebb szórakozásból próbálgatják". Alex Allan hozzátette: óvakodna attól, hogy a Downing Street "lóhalálában" meghonosítsa az emailt az üzenettovábbítás eszközeként.

A levéltár egyébként tavaly is fantasztikus leletet hozott nyilvánosságra; olyan dokumentumok kerültek elő, melyek szerint a közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank azt javasolta a brit kormánynak, hogy a Nyugat

egy adósságfelvásárlási tranzakcióval szabadítsa meg az utolsó napjait élő Szovjetuniót 60 milliárd dollárnyi devizaadósságától - cserébe a teljes szovjet nukleáris fegyverzet leszereléséért.

Az EBRD akkori elnöke, Jacques Attali szerint ezzel az ügylettel fejlett országok akkori védelmi kiadásainak töredékéből meg lehetett volna teremteni a világbékét.

A dokumentumokból nem derült ki, hogy John Major foglalkozott-e az EBRD akkori elnökének kezdeményezésével. A titkosítás alól tavaly feloldott aktákból az viszont kitűnt, hogy Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció első elnöke szintén 1991-ben, egy telefonbeszélgetésben arra figyelmeztette Majort, hogy ha a Nyugat nem nyújt gazdasági segítséget Moszkvának, az orosz reformpolitika könnyen elbukhat, "és nem lesz újabb esély Oroszország átalakítására".

(MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!