Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Kiolvadó higany és kínai időjárásmanipuláció: 15 környezeti tényező, ami érzékenyen érintheti a Földet

GettyImages-174473467
2018.12.28. 12:25
Monstre kínai időjárás-manipuláció, hal-zsírsavakat termelő GMO-napraforgók, a mélytengeri halak felzabálása és újgenerációs napkrémek: 15 környezeti tényező, amire most már nagyon oda kellene figyelni. Mit csináljunk, ha a szennyezés helyett kitalált új megoldások hatásai is bizonytalanok?

Általában kevesebb figyelmet kapó ökológiai folyamatok is komoly következményekkel lehetnek a Föld állapotára és a biodiverzitásra. Ilyen trendeket azonosított a William Sutherland cambridge-i biológus vezette testület. A környezettudósok, klímakutatók, futurológusok 15 viszonylag ismeretlen, veszélyes vagy akár kihasználható tendenciára hívják fel a figyelmet, melyek jelentősen hatnak az élővilág állapotára. A Trends in Ecology & Evolution folyóiratban publikált jelentés és a Scientific Americal cikke szerint ezekre (is) nagyon kell figyelni:

1. Az antarktiszi tengerfenék

Az Antarktisz gyorsabban olvad, mint gondolták, ez pedig nem csak a leszakadó hatalmas jégselfek vagy a globális tengerszint emelkedése miatt fontos: az olvadékvizek megváltoztatják a partmenti vizek sótartalmát, a tengerbe kerülő üledékek pusztítják az élővilágot, miközben több lesz a plankton. Hogy az összetett folyamatok hogy hatnak a légkörben a szén-dioxid-szintre, további kutatásokat igényel.

2. Higany

A föld legnagyobb higanykészlete a permafrosztban található. Az 1,8 millió tonnára becsült higanymennyiség azonban a felmelegedés miatt fokozatosan kioldódik az örökfagy birodalmából, és a vízciklusba kerülve távoli tájak vízkészletét is szennyezi. A súlyosan toxikus anyag a mikrobáktól az emberig minden élőlényre hat.

3. A műanyagproblémára kitalált megoldások újabb problémákat jelentenek

A környezeti parák közül mostanában mintha a műanyagprobléma kapná a legnagyobb figyelmet, időnként olyan kisebb ügyeket fúj fel a média, mint a szívószál-kérdés. Bár az jó, hogy felerősödött a gondolkodás a gyakorlatilag soha el nem bomló műanyagszemét jövőjével kapcsolatban, a forgalmazott megoldások a reciklálástól a biológiai ágensekkel történő lebontáson át a növényi helyettesítőkig újabb ökológiai problémákat jelentenek. Vannak persze rossz és kevésbé rossz megoldások, de az biztos, hogy összetett hatásokról van szó, nincsenek mindenre jó csodaszerek.

4. Újfajta napkrémek

A hagyományos napkrémekben lévő kémiai anyagok hozzájárulnak a korallvirágok kifehéredéséhez és pusztulásához. Emiatt elkezdtek újfajta, az ultraibolya sugárzástól védő szereket kifejleszteni, melyekben a cianobaktériumokban is megtalálható shinorine-t használják UV-védőként. A shinorine biológiai hatásai azonban még elég ismeretlenek, elképzelhető, hogy ha elterjed a használata, az újfajta problémákat okoz majd a tengeri élővilágban.

5. Kínai csatorna

Még csak tervezési fázisban tart a Hungcsi-csatorna létesítése Észak-Kínában, ha azonban megvalósul a száraz vidéket vízzel ellátó új nagy vízrendszer, az nagyon összetett és messzire gyűrűző hatásokkal járhat: mezőgazdasági termelésbe vont nagy földterületek, átalakuló hidrológiai viszonyok, és a kisebb biodiverzitás mellett földrengéskockázat is valószínűsíthető.

6. Időjárás-átalakítás Tibetben

Miközben északon mesterséges folyóval, a nagy kiterjedésű Tibeti-fennsíkon ezüst-jodid részecskékkel és generátorok tömegével biztosítanák a stabilabb vízellátást a kínaiak. Ha így lesz, az alapvetően megváltoztatja az 1,6 millió négyzetkilométeres terület időjárási viszonyait, ami pedig a hegyvidéki hideg sztyeppe világára és Dél-Kelet-Ázsia folyórendszereire lesz nem elhanyagolható hatással.

7. Sótűrő rizsfajták

A tengerparti területeken és a belső sós pusztaságokon fontos agrárfejlesztés a sótűrő rizsfajták kitenyésztése. Az ökológia komplexitását jelzi azonban, hogy ennek is megvannak a maga veszélyei: a termőterületek növekedhetnek, ami hatással lesz a tágabb ökoszisztémára, és a szükséges hígítás miatt paradox módon az édesvízigény is növekedhet komolyabb termelési volumen esetén.

8. Több génmódosított növény

A génmódosított növényeken alapuló mezőgazdaságot Európában nagy léptékben továbbra sem engedik, míg Amerikában tovább lazítottak a szabályozáson. A nagyon ellentmondásosan megítélt technológia egyszerre teheti lehetővé több ember élelmiszerellátását azonos területen kisebb műtrágyaigény mellett, valamint fenyeget egy sor nem szándékolt következménnyel.

9. Halasított olajos magvak

A sci-fi-szerű cím egy sikeresnek tartott génmódosítási trendre utal, arra, hogy génpiszkálással sikerült olyan olajnövényeket létrehozni, melyek a halakban meglévőhöz hasonló, egészséges omega-3 zsírsavakat állítanak elő. Ez jó az emberi egészségnek és jó a túlhalászat miatt egyre rosszabb állapotban lévő globális halállománynak is, félő azonban, hogy nem jó a rovaroknak, amik így nem képesek hozzájutni a növényekben eddig meglévő tápanyagukhoz.

10. Újratervezett növényi mikrobiomok

Ahogy a bennünk élő, óriási mennyiségű mikroba alapvetően meghatározza az emberi test működését, a növények tápanyagfelvételét, betegségeknek való ellenállását, szárazságtűrő képességét és rengeteg egyebet határoznak még a növényi mikrobiomok. Ezeknek a nagyon összetett működése miatt idáig ebbe nem nagyon nyúlt bele az ember. Az egyre olcsóbb génszekvenálás és a 2010-es évek tudományának univerzális sztárja, a gépi tanulási rendszerek gyors fejlődése azonban ebben is gyors változást hozhat. Az ember szempontjából előnyös tulajdonságokat eredményező mikrobiomok mesterséges felturbózása ugyanolyan ellentmondásos terület lehet hamarosan, mint a génmódosításé.

11. Tömeges kihalás a maláj szigetvilágban

Az indonéz-maláj szigetvilágban a természetes esőerdők ütemes kivágása globálisan is drámai folyamat. A védett területek aránya alig 2 százaléka, miközben nagyon sok faj egyedül itt található meg a Földön. Ha a tágabb térségben ma is nagyon súlyos problémát jelentő olajpálma-ültetvények és az ezek miatti erdőirtások az utolsó, viszonylag érintetlen szigetekre is kiterjednek, az sok fajnak a teljes kipusztulását jelentheti.

12. Mélytengeri halászat

A technológiai fejlődés egyre inkább lehetővé teszi azoknak a mélyebb vizeknek a nagyipari halászatát, melyek idáig ezt megúszták. A 200 és 1000 méter közötti nyílt tengeri mélységi zónában élő halakat így a fentebb élő állatokhoz hasonlóan egyre inkább ki fogja enni az ember az óceánból, főleg, hogy a nemzetközi vizeken való halászat szabályozása ma is elég laza. A mélységek élővilág természetesen lényegi szerepet játszik a tengeri táplálékláncban, és bár gyorsan kihalászhatóak, jellemzően lassan gyarapodnak.

13. Lombikhús

Az egyik legnagyobb ökológiai kárt az ember a globálisan egyre nagyobb húsigényével okozza. A háziállatok, különösen a szarvasmarha-tenyésztés súlyos környezeti terhet jelent – nem is elsősorban a sokat emlegetett metánböfögés, hanem például az óriási mennyiségben termelt takarmánynövények területigénye és az erdőirtások miatt. Bár a Föld jobban járna, ha az emberek inkább visszafognák a húsfogyasztásukat, jellemző megoldáskeresési irány a laboratóriumi, iparilag tenyésztett protein egyre olcsóbb előállítása. Sok különböző technológia létezik, még több, ma még nem eléggé ismert lehetséges járulékos hatással – kérdés például, hogy a kisebb földhasználat és a nagyobb energiahasználat kombinációja összességében mennyire jelent pozitív mérleget.

14. Biztosítási kötvény a Földre

Termelési, technológiai trend helyett egy lehetséges kockázatkezelési irány, igaz, még inkább csak kísérleti fázisban tart: Mexikóban több szereplő együttműködésével a természeti környezetre kezdtek el biztosításokat kötni. A Karib-tenger gyönyörű korallzátonyait próbálják megóvni azzal, hogy a pusztító viharok után a biztosító fizeti a rekonstrukciót – hogy mennyire működőképes és elterjeszthető ez a modell, még kérdéses, és bár a listában a pozitív példák között szerepel, az nem mellékes, hogy a korall pusztán utólag kifizetett pénzekkel nem óvható meg.

15. A Montreali jegyzőkönyv és a nemzetközi egyezmények sorsa

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjában előkészített montreali jegyzőkönyvet a nyolcvanas években a korszak legnagyobb környezeti félelme, az ózonréteg vékonyodása miatt írták alá. Ez fontos mérföldkő volt a természet érdekében kötött nemzetközi egyezményeknek. Mára azonban kiderült, hogy a CFC-gázok kibocsátásának csökkentése mégsem volt olyan eredményes, mint korábban hitték. A kínai gyárak további szennyezése arra is rámutat, hogy a nemzetközi egyezmények hatása mérsékelt, ha azok valódi szabályozás helyett csak szankció nélküli ajánlásokat tartalmaznak. A párizsi klímaegyezményből való amerikai kilépés és az egyre kétségbeesettebb kutatói segélykiáltások ellenére töretlenül mellébeszélő politikusok hallatán 2019 fő kérdése biztosan az lesz, van-e még valódi szándék a Föld megmentésére.