Zelma, Rajmund
-4 °C
-1 °C

Minden fotózásra alkalmas éjszakát kint töltök az ég alatt

M101p2000bagi

Az APOD, azaz Astronomy Picture Of The Day, a NASA 1995 óta működő, javarészt csillagászattal, űrkutatással, ezekhez valamilyen módon kapcsolódó jelenségek képeivel foglalkozó oldala már kétszer is nap képének választotta egy Szarvason élő magyar asztrofotós, Bagi László képeit. Ezekről az Index is beszámolt: 2017. május 20-án az M101-es galaxisról készült fotóját, majd 2017. november 2-án az NGC891 elnevezésű galaxisról készült képét ismerhette meg a nagyvilág a meglehetősen nagy presztízsű oldalnak köszönhetően. Bagi egyike a legismertebb, külföldön is elismert magyar asztrofotósoknak, az alábbi nagyképes cikkünk az ő munkásságát mutatja be, és némi betekintést enged az asztrofotózás rejtelmeibe.

Az asztrofotózásnak több ága ismeretes: van, aki asztrotájképeket készít, más a bolygókra fókuszál. "Mi, mélyégfotósok a csillagos égboltot örökítjük meg, de nem állunk meg a csillagos égbolt látványánál. Olyan ködösségeket, galaxisokat próbálunk megörökíteni a távcsövek és a fotográfia segítségével, amelyek az emberi szem számára láthatatlanok. Az általunk keresett objektumok több száz, vagy több millió fényévnyire találhatóak Földünktől, nagyon motiváló a fotózásaim során, hogy a lehető legtávolabbra próbáljak ellátni a távcsöveim és a fényképezőgépem segítségével" - foglalta össze Bagi László, hogy miért választotta az asztrofotózás talán legnehezebb ágát.

Technikai hátterét tekintve az asztrofotózás egy igen bonyolult és összetett folyamat. "Alapvetően a fotográfia egy speciális lehetőségét használjuk a fényképek elkészítéséhez, hosszú expozíciós idejű felvételeket készítünk a kiszemelt ködösségről, vagy galaxisról. Ez annyit jelent, hogy amíg egy nappali fénykép elkészítése a másodperc töredéke alatt megtörténik, a mi
esetünkben egyetlen felvétel elkészítésének az ideje 10-15 perc is lehet. És itt még nem áll meg az asztrofotós, hiszen ezeket a hosszúexpós felvételeket ismételjük a lehető legtöbbször. Minél több nyers felvételt sikerül összegyűjteni az adott objektumról, annál tisztább, kontrasztosabb, részletesebb lesz a végeredmény" - magyarázza Bagi László.

A végső fénykép 200-300 nyers fotó eredménye, és egyetlen asztrofotó elkészítése több hétig, vagy hónapig is eltarthat. "Egy év alatt 10-12 képet készítek összesen úgy, hogy minden fotózásra alkalmas éjszakát kint töltök az ég alatt. Szeretem jól kifotózni az adott témát. Ez azt jelenti, hogy 30-35 órányi nyersanyagot szoktam gyűjteni az adott ködösségről, Galaxisról." Ezután következhet a kép kidolgozása. A nyers expozíciókat speciális, csillagászatban használatos programok segítségével átlagolják, összeadják (stackelik). A munkafolyamat során korrekciós képekre is szükség van, hogy a nyers képeken megjelenő hibás pixeleket, műhold által hagyott csíkozódásokat korrigálni tudják. A meglehetősen pepecselős munka azonban megéri a befektetetett energiát: "Fantasztikus élmény, amikor a nyers fotók összeadása során egyre több, egyre finomabb részlet és szín rajzolódik ki az összeadott fotón."

Az asztrofotózásnak komoly előkészületei, feltételei vannak. "Az első lépés a fotózás megtervezése. Csillagtérképek, számítógépes programok segítségével megtervezzük, hogy az adott ködösséget, galaxist hogyan, mikor és mivel tudjuk a leghatékonyabban megfotózni." A jó asztrofotó alapja, hogy a fotós kiválóan ismerje a távcsövet, amivel dolgozik, tisztában legyen annak minden paraméterével. De ez még nem elég, a terepre felkészülten kell menni, hogy a szabad ég alatt hatékonyan tudjanak reagálni a váratlan helyzetekre. "Folyamatos harcban állunk az idővel és az időjárással. Nagyon ritka az "örömfotózás";, amikor minden tökéletes. Általában a változékony időjárás, páratartalom, szél és a hideg nehezíti a terepmunkát, de ha az égiek jó kedvükben vannak, és az időjárási viszonyok kedvezőek, akkor a technika szokott váratlan helyzetek elé állítani."

Természetesen elengedhetetlen a fényszennyezéstől mentes helyszín is, a hosszú expozíciós felvételek miatt nagyon fontos, hogy ne legyenek zavaró városi fények, pára, por, mert ezek jelenléte nagyban ronthatja a felvételek minőségét, részletességét. "Számunkra nagyon fontos a tiszta, fénymentes ég. Soha nem gondoltam volna, hogy a fényszennyezés ilyen fontos szerepet tölt majd be az életemben. Két helyről gyűjtöm a fotonokat: Ágasvárról és Öcsödről. Ágasvár a Mátrában található 638 méterrel a tengerszint felett. Különösen jó hely az őszi és téli hónapokban, amikor az alacsonyabban fekvő területeken a köd és a pára lehetetlenné teszi a fotózást. A másik helyszín Öcsöd, ahol az alföldi lehetőségekhez képest kiváló és kevésbé fényszennyezett ég található." Ezzel egyébként Bagi László cáfolja azt a nézetet, hogy az Alföldről nem igazán lehet jó asztrofotókat készíteni. "fantasztikus egű éjszakákat fotóztam már innen".

A képkészítésen, publikációkon, versenyeken kívül az asztrofotózás közösségteremtő erejét említi még Bagi László, mint számára igen fontos dolgot. "Egyre többen érdeklődnek a csillagászat iránt. Kiváló lehetőség az asztrofotókon keresztül megismertetni az emberekkel az amatőrcsillagászatot, és a fotózást. 2018 tavaszán néhány elszánt asztrofotós társammal megalakítottuk a Magyar Asztrofotósok Egyesületét. Ez egy országos egyesület, ahol mindenkit szívesen látunk, aki rajong a csillagos égboltért. Előadásokkal, találkozókkal, kiállításokkal szeretnénk segíteni és támogatni a kezdő és haladó asztrofotós társainkat egyaránt. Nagyszerű érzés volt megélni az egyesület első nagy kiállítását, amelyet a Természettudományi Múzeum falai között rendezhettünk meg, és ahol 60 fotós, 120 csillagászati felvételét tekinthették meg az érdeklődők. Ezekért a pillanatokért is érdemes asztrofotózni."

Nyitókép: Bagi László M101 Szélkerék-galaxisról készült fotóját 2017. május 20-án a NASA szakcsillagászai az APOD (Astronomy Picture of the Day) hivatalos oldalán a nap képének választották

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!