Sámuel, Hajna
19 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Soha nem voltak ilyen melegek az óceánok

2019.01.16. 16:48

A tavalyi év volt a legmelegebb a Földön, és ezt az óceánok hőmérsékletének a változásából lehet a legbiztosabban tudni, mivel az óceánok nyelik el az üvegházhatás által okozott extra hő 90 százalékát. A levegő hőmérsékletét jobban érezzük a saját bőrünkön is, és azt a hétköznapi időjárás-előrejelzésből is rendszeresen megtudjuk, ez az adat kevésbé megbízható. Bármikor jöhet egy év, amely hűvösebb az előzőnél.

Csakhogy aki ez alapján kételkedne a felmelegedésben, annak érdemes rápillantani az óceáni adatokra, az ugyanis rendre melegebb, mint az összehasonlításokban alapul vett 1981-2010-es évek átlaga.

Hogy mekkora az extra hőség, abban évről évre vannak eltérések, de elég annyit ideírni, hogy ez 2018-ban ez 196 700 000 000 000 000 000 000 joule plusz volt, ami a Guardian szerint

másodpercenként öt felrobbantott HiroshimaI atombomba energiájának felel meg,

máris kezdhetünk betojni.

Ennek számos következménye lesz, kezdve azzal, hogy a víz felmelegedése alapból magasabb tengerszintet eredményez.

  • erősebbek lesznek a hullámok,
  • nagyobb károkat okoznak a tornádók és a hurrikánok,
  • szenvednek  a halak és a korallok,
  • gyorsabban olvad a sarkvidéki jégtakaró.

Az óceánoknak hőelnyelő képességének köszönhető az is, hogy a levegő kevésbé melegszik, de hosszú ideig csak sejtették a tudósok, hogy ilyen szerepe is van ennek a gigantikus víztömegnek. Az elmúlt évtizedben ez megváltozott, amióta az Argo hálózat több ezer autonóm szenzora figyeli az óceánok hőmérsékletét egészen kétezer méteres mélységig.

Ez alapján pedig világos, hogy a víz melegszik. Ha az elmúlt több mint fél évszázadban felgyülemlett hőt egy csapásra átadnák az óceánok a légkörnek, akkor szó szerint megsülnénk. Ez a hő azonban nem megy sehová, és akár több ezer évig hatása lehet a Föld klímájára.

(NatGeo, The Guardian)