Nagyobb lehet az élet esélye az exobolygókon
Az Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói Vida Krisztián vezetésével és külföldi kollégáik közreműködésével a legnagyobb nyilvánosan elérhető adatbázisban, a Virtuális Obszervatóriumban található adatokban kerestek úgynevezett koronaanyag-kidobódásokra utaló nyomokat (a koronaanyag itt töltött részecskékből álló plazmafelhőt takar).
Csaknem 400 hideg, közeli csillagról vizsgáltak meg mintegy 5500 spektrumot – ez 1200 órányi, vagyis 50 napnyi mérést jelent. A mérések és a keresett jel tulajdonságai miatt ez a vizsgálat nehezen automatizálható, ezért a keresést kézzel kellett elvégezni. A kutatók 25 csillagon 478 mérésen találtak olyan jelenségeket, amelyek koronakidobódásokra utalhatnak. Ezek alapján megbecsülték a kidobódott anyag sebességét és tömegét is.
A statisztikai elemzés arra utalt, hogy ezek az események gyakoribbak azokon a hidegebb csillagokon, amelyek erősebb aktivitást mutatnak. Viszont a kutatás fontos tanulsága, hogy még az igen aktív csillagok esetében is viszonylag ritkák azok a sikeres koronakidobódások, amelyek a bolygóközi térbe juthatnak. Ez utalhat arra, hogy a csillag erős mágneses tere segíthet megvédeni a körülötte keringő exobolygókat azáltal, hogy nem hagyja „kiszabadulni” a kidobódásokat.
Így reménykedhetünk abban, hogy még a fiatalabb, aktívabb csillagok is a korábban feltételezettnél stabilabb, biztonságosabb környezetet kínálhatnak a körülöttük keringő bolygók számára.
E bolygók légköre ezáltal nagyobb eséllyel élheti túl a csillag fiatalkori aktív életszakaszát, lehetőséget nyújtva így az élet kialakulására.
További részletek az MTA.hu-n.