Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Magyar kutatók járultak hozzá a vulkánkitörések előrejelzéséhez

2019.01.24. 14:13
A Földön több mint 700 millió ember él potenciális vulkáni veszélyben, így a vulkáni működés okainak megértése rendkívül fontos. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport kiterjedt vulkáni mezők működésével kapcsolatos eredményi segíthetik a tűzhányók kitörésének jobb előrejelzését.

A vulkáni mezők a tűzhányók egy speciális típusát képviselik. A vulkánok a mezőn belül mindig máshol lépnek működésbe, nem lehet megmondani, hogy mikor, sem azt, hogy hol tör fel majd a magma. Ráadásul a kitörések is jóval ritkábbak, mint a nagy, központi kürtőjű vulkánok esetében. A kitörések között évszázadok, sőt akár több tíz- vagy több százezer év is eltelhet. Mexikóban 1943-ban lakott település közelében, egy kukoricaföldön nőtt ki egy tűzhányó, Új-Zéland legnagyobb települése,

Auckland, pedig egy vulkáni mező kellős közepén található.

A Pannon-medence egyfajta természeti laboratórium a vulkáni mezők vizsgálatában, az itt zajló kutatások fontos hozzájárulást jelentenek a vulkanológiai ismeretekhez. A Magyar Tudományos Akadémia-Eötvös Loránd Tudományegyetem Vulkanológiai Kutatócsoport a most megjelent tanulmány alapjául szolgáló kutatásában az egyedi vulkanikus kristályokat vizsgálta.

A kristályokból kinyert információ alapján rekonstruálható, mi történt a vulkánkitörések előtt a magmatározóban, milyen folyamatok zajlanak a mélyben és esetenként az is, mi vezetett végül a vulkánkitöréshez, és milyen gyorsan tört fel a magma. A kutatómunka pedig valóságos bűnügyi nyomozáshoz hasonlított.

Ahogy a detektívmunkákban, itt is tanúkat keresünk, akik az események szemtanúi lehettek és ezért fontos információk hordozói – mondja Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője. - Ebben az esetben a tanúk a vulkáni kőzetekben rejlenek. Mi az egyedi kristályokat vallatjuk, azaz elemezzük megjelenésüket, belső felépítésüket, kémiai összetételüket, és ebből következtetünk arra, milyen körülmények között jöttek létre.

A kutatás részletei az MTA honlapján olvashatók.