Klaudia
0 °C
12 °C

Megvédi-e a kormány a mémeket?

meme
2019.01.28. 09:54
  • Nyár óta tartja lázban az internetet egy új EU-s szerzői jogi szabályozás.
  • Az ellenzői szerint a 13-as cikkelyként ismert új előírás a mémek halálát hozhatja el.
  • A szerzői jogi szervezetek szerint a felhasználók csak jól járhatnak.
  • A Facebook és a Google is ellene van a javaslatnak.
  • A magyar kormány is megszólalt most az ügyben.

A mémek alkonya

A magyar sajtóban viszonylag kevés szó esett a szerzői jogokat érintő új EU-s szabálytervezetről, az Európai Parlament és a Tanács irányelve a digitális egységes piacon a szerzői jogról elnevezésű reformcsomag 13-as cikkelyéről. A cikkelyre sok külföldi oldalon csak "meme ban", azaz a mémek betiltásaként hivatkoznak, ugyanis sokak szerint ha érvénybe lép, annak a közösségi oldalakon aktív mémközösségek láthatják kárát.

Röviden a 13-as cikkely kötelezné az olyan közösségi platformokat, mint a Facebook és a Youtube, hogy még azelőtt megbizonyosodjanak egy tartalom szerzői jogi helyzetéről, hogy azt engednék feltölteni, valamint hogy tömegével ellenőrizzék a már feltöltött tartalmakat.

Bár a részletek még változhatnak, ugyanis még folyik a szöveg véglegesítése a fő változás a következő lesz: 

Innentől a különféle oldalak (például: a Facebook) tartoznak felelősséggel a feltöltött anyagok tisztaságáért, és nem a jogtulajdonosoknak kell külön-külön jelezni, hogy szeretnék eltávolítani az anyagaikat. 

Eddig az olyan oldalak, mint a Youtube például, egyszerűen "host"-ként hivatkoztak magukra, tehát állításuk szerint ők egyszerűen egy tárhelyszolgáltatást nyújtanak, nem felelősek a feltöltött tartalmakért. Innentől fogva náluk lesz a labda, nekik kell biztosítani, hogy csak rendezett jogi hátterű anyagokat tesznek közzé. 

A 13-as cikkely a jelenlegi változat szerint nem vonatkozna:

  • Az olyan vállalatokra, ahol kevesebb, mint 50 ember dolgozik és az éves bevétel 10 millió euró alatt van.
  • A non-profit szervezetekre (például a Wikipédia).
  • A privát felhőszolgáltatásokra (például a Dropbox).
  • A nyílt forráskóddal operáló oldalakra.
  • A kereskedelmi oldalakra, amik tárgyi dolgokat árulnak.

Ismerve a nagyvállalatok eddigi gyakorlatát - miszerint mindig inkább szigorúbbra állítják a szűrőiket - van aki szerint számos ártatlan tartalom is áldozatul eshet a szabálynak. Elég csak a Youtube szűrőrendszerére gondolni, ami jogvédett zenékre vadászik a videók alatt, de jó példa a túlzó szigorra a Google harca egy félpixeles mellbimbóval is.

Bár a 13-as cikkely külön kitér arra, hogy a tartalomfelismerő szoftverek használatának “megfelelőnek és arányosnak” kell lenniük, nehéz elképzelni, hogy kérheti ezt számon az egyszeri mémer a jogi csapatokkal bebiztosított techóriásokon, vagy a jogigényt benyújtó szervezeteken. 

A 13-as cikkely nagy felháborodást váltott ki a különböző mémközösségekben, mivel a mémek többnyire létező tartalmakat használnak fel, parodizálnak ki. Bár jellemzően a paródia mentességet élvez a jogvédelem alól, a fent említettekkel összhangban kétséges, hogy a Facebook vagy a Google könnyeket fog hullatni a mémesített képek, videók fölött, ha bedarálja őket az algoritmus.

A sokszor több tízezer fős mémoldalak üzemeltetői már így is mostohagyereknek érzik magukat Facebookon, mivel a közösségi oldal új algoritmusai jelentősen rontották a nem üzleti jellegű oldalak megjelenését. Hiába van a Facebook bevételének jelentős része az egyszerű felhasználók által generált forgalomból, eddig is azt lehetett látni, hogy a direkt bevételeket mintha jobban kedvelné a vállalat, és igyekszik mindig jó kapcsolatot ápolni a potenciális hirdetőkkel, valamint az őket képviselő jogi szervezetekkel.

Tehát nem tűnik alaptalannak a félelem, hogy ha ÉLETBE LÉP az új szabályozás, a cégek előbb fognak törölni, aztán kérdezni.

Ahogyan ezt eddig is tették, bízva abban, hogy az ingyenesség és az alternatíva hiánya majd befogja az elégedetlenkedők száját. Az Európai Bizottság azonban alaptalannak tartja a félelmeket, még egy mémmel is reagáltak a dologra, "Hogy gondolhatja bárki is, hogy betiltjuk a mémeket?" olvasható a képen.

A Szilícium-völgy nagy cégeit tömörítő érdekvédelmi képviselet, a CCIA, aminek a Facebook, a Google, a Netflix és az Amazon is tagja, nemtetszését fejezte ki az új szabályozással kapcsolatban. A 13-as cikkely egyik leghangosabb ellenzői amúgy pont a élő streamet is lehetővé tevő videómegosztók, ők hivatalosan az alkotói szabadságra hivatkozva ellenzik a szabályozást, azonban köze lehet annak is a felháborodásához, hogy 

a youtube, valamint a twitch komoly pénzeket keresnek főleg videojátékok élő közvetítéséből. Azonban egy élő streamnél kérdéses, hogy mennyire tudja garantálni az oldal, hogy nem kerülnek ki jogvédett tartalmak.

 A csomag egy másik, sokat vitatott eleme amúgy a 11-es cikkely, ami kötelezné az olyan hírgyűjtő oldalakat, mint például a Google News, hogy fizessenek az átvett hírelőnézetek után.

Mégsem ördögi a 13-as?

Az Európai Parlament nemrég összeállított egy kérdezz-feleleket, amiben megpróbálja eloszlatni az új szerzői jogokat érintő csomaggal kapcsolatos kételyeket. Állításuk szerint az átlag felhasználókat nem fogja érinteni a dolog, a szabályozással a kis előadókat, tartalomgyártókat akarják támogatni. A kritikus hangok szerint a közösségi média esetén, már csak a jellegéből adódóan is nehéz értelmezni azt, hogy ki az "átlag felhasználó", valamint az is kétséges, hogy a túlzó szigor mennyire kedvez majd valójában a kis előadóknak, akik sokat profitálnak az ingyenes felületek adta lehetőségekből.

A jogvédők az intézkedés előnyeit emelik ki, összhangban azzal amit az Európai Bizottság is hangsúlyoz, hogy valójában csak hatékonyabban lesznek betartva a már meglévő szabályok. Kérdésünkre Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus munkatársa is megerősítette, miszerint a magánszemélyek életét nem fogja befolyásolni a változás:

Tehát ezek a platformok [pl.: Facebook] kötelesek lesznek engedélyt kérni a jogosultaktól - és ez az engedély majd kiterjed a tartalmat feltöltő magánszemélyekre is. Egyszerűen: a tartalomból hasznot húzó platform fog fizetni - és ezzel leveszi a fogyasztó válláról a jogosítás terhét.

Az európai jogvédőket tömörítő GESAC még egy weboldalt is létrehozott, az oldal célja, hogy segítsen eligazodni a cikkely körüli kérdésekben és eloszlassa a tévhiteket. A GESAC egyébként a saját oldalán külön kitért arra, hogy az intézkedés nem fogja érinteni a mémeket, és Tóth is megerősítette, hogy a mémekre nem vonatkozik a szigorítás. 

A GESAC weboldala szerint a 13-as nem fog kellemetlenséget okozni, mivel:

  • A jogvédelem alól kivett tartalmakra nem vonatkozik, mint a paródia vagy a gifek.
  • Biztosítani kell a felhasználónak, hogy jelezni tudja, ha indokolatlanul távolították el a tartalmát.
  • A panaszokat belátható időn belül kötelesek lesznek a szolgáltatók elbírálni.
  • Vitás ügy esetén biztosítani kell harmadik, független elbíráló szervet is.

Nem veheted el a magyarok mémjeit

A szabálycsomag a véglegesítéshez közelít, és ennek kapcsán a mémek utat törtek a magyar parlamentbe is. Szabó Sándor (MSZP) írásbeli kérdést adott be "Megvédi-e a kormány a mémeket?" címen. A kérdésre meglepő részletességgel válasz is érkezett dr. Völner Páltól, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárától. Völner azt írta, hogy a mémek, mint átdolgozott szerzői jogi alkotások felhasználáshoz az eredeti mű szerzőjének engedélye volna szükséges, azonban a mémek jellemzően paródia jelleggel kerülnek felhasználásra, és a karikatúra, a stílusutánzás – paródia kiemeli a felhasználást a szerző kizárólagos engedélyezési joga alól.

Bár a paródia mint olyan, nincs se a magyar, se az uniós szabályokban külön kiemelve, Völner szerint a szerzői jog eddig is érvényesítette és értelmezte ezt a fogalmat, többek között a véleményszabadság jogának érvényesítése miatt. Magyarul eddig is a józan ész alapján bírálták el a paródia, szatíra kategóriába eső műveket. Ezt megerősíti az Artisjus is, dr. Tóth Péter Benjamin elmondta, hogy:

A szűrés és az eltávolítás nem lesz alkalmazható, ha a fogyasztó paródia kivételre (ez szabad felhasználás) hivatkozik. Itt érünk el a mémekhez. A paródia szerzői jogi kivétel bevezetése eddig nem volt kötelező, de minden EU-tagállamban élt külön szabály nélkül is (nálunk is működött). Az irányelv átültetése kapcsán most kötelező lesz majd a paródia kivételét is bevezetni, de ez valójában érdemi változást nem fog hozni. (Sok részletkérdés marad majd, amik a bírói gyakorlatban dőlnek el.)

A szerzői jogi szakértő azt is elmondta, hogy lesz egy panaszkezelő rendszer, ahol lehet jelezni, ha valaki úgy érzi, indokolatlanul került eltávolításra a frissen kreált vicces macskás képe. 

Az államtitkár egyébként beszélt a 13-as cikkelyről is általában, elmondása szerint az nem új jogalapot ad jogdíjak beszedésére, csak az eddig is érvényes jogdíjak érvényesítését segíti elő. Tehát valójában nem fog változni a mémek jogi helyzete, csak általában véve kötelezik a közösségi tartalomszolgáltatókat a feltöltött anyagok ellenőrzésére.

A mémek felhasználhatóságát a jelenlegi szabályozás megfelelően biztosítja, amely felhasználhatóságot a DSM Irányelv-tervezet elfogadása és átültetése sem fogja negatívan befolyásolni.

Hogy ez a gyakorlatban mennyit ér, nehéz megmondani. A reformcsomag egy új változata garantálná, hogy a kivételt képező tartalmak (tehát a mémek is) nem eshetnek áldozatul az automatikus tartalomfelismerésnek, és ha ez mégis megtörténik, újra kell őket közölni.

Feltételezhető, hogy a felülvizsgálat emberi erővel fog történni, tehát ha még érvényesül is ez a kitétel, akkor is valószínűleg lassan és nehézkesen szerezhetnek érvényt az igazuknak az internetes népművészek. Összességében azt lehet mondani, hogy ha lesz is változás, lassan fog bekövetkezni és valószínűleg a legtöbbeknek inkább apó kellemetlenséget fog jelenteni, mint a mémek halálát. Amennyiben a tervezet végelegesítésre került, tavasszal szavazhatnak róla, legkorábban 2021-ben kerülhet a 13-as éles bevetésre.

(Címlap és borítóké illusztráció: Index)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!