Arnold, Levente
17 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Gleccserfolyam Namíbiából Brazíliába

2019.02.18. 13:16
A cím nem teljes őrültség, bár természetesen nem mai történésekről szól. 300 millió éve a mai Dél-Afrika és a mai Dél-Amerika egybefüggően a Pangea őskontinens részeként a Déli-sark környékén tanyázott éppen, és Afrikából Amerikába geológiai léptékben villámgyorsan haladó gleccserek vájtak ugyanolyan mintázatokat a két földrész kőzeteibe.

Afrika déli részét hatalmas jégsapka borította akkoriban, és a jég gyorsan nyomult előre Amerika irányába. A gigantikus jégtömeg jellegzetes mintázatot mart a kőzetbe. Bár a két régió ma már 5600 kilométerre helyezkedik el egymástól, a Graham Andrews, a Nyugat-virginiai Egyetem geológusa és munkatársainak tanulmánya szerint a gleccseráramlás nyomai Namíbiában és Brazíliában is fellelhetők.

A kutatók már régóta gyanították, hogy a Brazíliában talált, gleccserek szállította sziklákat valahonnan Dél-Afrikából eredő jégáraknak kellett odaszállítaniuk. Az ilyen régmúltban lekopott kőzetformációk azonosítása azonban kisebb fajta csodának számít a geológiában, és a mostani tanulmány szerző is csak egy szerencsés véletlen folytán bukkantak rájuk.

Az egyik namíbiai drumlin
Az egyik namíbiai drumlin
Fotó: West Virginia University

Éppen Namíbiában végeztek terepi vizsgálatokat egy másik kutatóprojekt keretében, amikor az elutazásuk előtti napon Andrews furcsa alakú dombokra lett figyelmes. Őt ezek az észak-írországi úgynevezett drumlinokra emlékeztette, amelyek a jégkori óriásgleccserek aljzatában képződő elnyújtott alakú dombok. A drumlinok úgy alakultak ki annak idején, hogy a gleccser által magával vonszolt üledék lerakódik és felhalmozódik a tájon.

Andrews hazatérve egy „teljesen őrült” ötletet tárt két diákja elé, és arra kérte őket, hogy a műholdképeket átfésülve keressenek még hasonlódombokat. Ők találtak is több mint százat, és hosszúkás, de mégis ívelt formájuk miatt „bálnahátaknak” nevezték el őket. A namíbiai drumlinok felszínén hasonló bevésődések látszottak, mint a Föld megannyi jégkorszakban formálódott geológiai alakzatán.

Az egyik namíbiai drumlin műholdképe, rajta a jég vájta sérülésekkel
Az egyik namíbiai drumlin műholdképe, rajta a jég vájta sérülésekkel
Fotó: West Virginia University

De e bevésődések egyúttal furcsák is voltak, mivel arról árulkodtak, hogy a fölöttük elhaladó gleccser valóságos szélvész gyorsasággal - akár évente több száz méteres sebességgel - száguldott át rajtuk. E robogó gleccserekhez képest a környező jégárak gyakorlatilag egy helyben toporogtak.

Innen már csak egy lépés volt, hogy összekapcsolják a Namíbiában talált, gleccserek vájta dombokat a brazíliai rejtélyes módon odakerült sziklákkal.

E gleccserfolyamok létezése egybeesett azzal az időszakkal, amikor a mai Dél-Afrika elveszítette jégsapkáját. Minthogy ma is léteznek hasonló jégárak például az Antarktiszon, a kutatók szerint évszázmilliók múlva majd ezek kőzetbe vájt nyomai is árulkodni fognak a jelen kori geológiai történésekről. De e történet a megállíthatatlan veszteségről szól Graham Andrews szerint, hiszen

Ezek a jégszupersztrádák valójában a jégsapkák pusztulásának velejárói.

Forrás: New York Times

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!