Ákos, Bátor
4 °C
10 °C

Öngyilkosságba hajszolható a tbc-baktérium

2019.02.19. 09:18
A 21. század legsúlyosabb egészségügyi problémája az antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek térhódítása lehet. Ebben az evolúciós fegyverkezési versenyben a tuberkulózist okozó Mycobacterium tuberculosis jár az élen, egyre tehetetlenebbek vagyunk vele szemben a klasszikus antibiotikumokkal. Francia kutatók azonban felfedeztek egy mechanizmust, ami által még a rezisztens baktériumok is elpusztíthatók a saját fehérjéik segítségével.

A baktériumok - egyelőre kevéssé értett okból - olyan toxinokat is termelnek, amelyek önmagukra nézvést is mérgezők. Talán azért csinálják ezt, hogy előnytelen környezetbe kerülve ezzel lassítsák le a saját szaporodásukat, és így várják ki sorsuk jobbra fordulását. Mások szerint ez afféle öngyilkos vírusvédelmi mechanizmus: a vírusfertőzött baktérium harakirit követ el, hogy ezzel védje a szomszédos, vele gyakorlatilag tökéletesen megegyező géneket hordozó rokonait.

Az MbcT (kék)-MbcA (sárga) komplex térbeli képe
Az MbcT (kék)-MbcA (sárga) komplex térbeli képe
Fotó: Mendes Freire et al. 2019

Bárhogy is, sok baktérium termel ilyen méreganyagokat, így a Mycobacterium tuberculosis is, de ha normálisak a körülmények, egy ellenmérget is termel, amellyel semlegesíti a saját maga szintetizálta toxin hatását. Ez a mechanizmus - derül ki Olivier Neyrolles, a toulouse-i Farmakológiai és Struktúrális Biológiai Kutatóintézet munkatársának tanulmányából -

ha elrontjuk, alkalmas lehet a baktérium elpusztítására.

A kutatók azonosították az egyik ilyen öngyilkos toxint, amit MbcT-nek neveztek el. Ez a fehérje, ha nincs jelen az MbcA jelű ellenméreg a rendszerben, akkor lebontja a sejt energiaellátásában alapvető feladatot ellátó nikotinamid-adenin-dinukleotid (NAD) molekulákat, és a baktérium meghal. Ezután molekuláris biológiai módszerekkel előállítottak olyan Micobacterium-törzseket, amelyek sem MbcT-t, sem MbcA-t nem termeltek alapból, viszont a toxinszintézisük kívülről beindítható volt. Amikor serkentették a méreganyag-termelést, a Mycobactériummal megfertőzött emberi- és egérsejt-tenyészetek túlélési rátája drasztikusan megnőtt, mivel leesett a fertőzőképes baktériumok száma.

A következő lépés az lesz, hogy olyan hatóanyagokat fejlesszenek ki, amelyek elválasztják egymástól a toxin és az ellenméreg molekuláit, ily módon felszabadítva a méreganyagot, hogy az végezhesse áldásos tevékenységét. Ehhez már meg is határozták a toxin-ellenméreg komplex háromdimenziós struktúráját.

Forrás: CNRS