Emánuel
3 °C
13 °C

Magyarország a harmadik világba csúszhat

2019.02.20. 12:02
Magyarország évszázados távlatban csúszhat le a harmadik világ szintjére, évszázadok magyar tudományos és szellemi fejlődése válik majd füstté Palkovics László kezei között, ha a miniszter teljesen keresztülviszi akaratát az Akadémiával szemben – figyelmeztetnek kutatók, oktatók, diákok a magyar kormánynak írt nyílt levelükben.

„Mi, egyetemi diákok, oktatók, kutatók és a tudást és tanulást nagyra tartó állampolgárok, magyarországi egyetemek, intézetek, karok, tanszékek és laborok elrettenve és kétségbeesve látjuk a Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek anyagi eszközökön keresztül történő ellehetetlenítését” – így kezdődik a szerdán nyilvánosságra hozott levél, melynek a folytatása sem kevésbé erős:

Az összes magyarországi egyetem és kutatóhely kutatási teljesítménye és potenciálja kívülállók számára meglepően rövid távon fog helyrehozhatatlanul széthullani.

teljes egészében itt olvasható levelet  több mint ezren írták már alá.  Szerintük „Magyarország évszázados távlatban csúszhat le a harmadik világ szintjére – miközben évszázadok magyar tudományos és szellemi fejlődése válik füstté a „szakértő” politikus kezei között.”

Egyértelműen ki szeretnénk mondani: az MTA működésének anyagi ellehetetlenítése, illetve a tudomány ideológiai alapú állami irányítás alá vonása teljes mértékben elfogadhatatlan, és így nem képezheti alku tárgyát.

A kutatók és a többi aláíró nem az óvatos fogalmazást választották, ami az MTA elleni támadások, a kutatók közötti frusztráció és a most már a kutatóintézetek MTA alóli teljes elvételéről szóló tárgyalások kapcsán nem is annyira meglepő. Azt kérik, hogy a magyar kormány, ha „bármilyen jelentőséget tulajdonít a magas tudományos és kutatási teljesítménynek”,

azonnali hatállyal állítsa meg a központosított állami tudomány kiépítését, mert a hozzá nem értő politikusok által létrehozott szellemi korlátok sehol sem vezettek értékelhető szellemi teljesítményekhez – és Magyarországon sem fognak.

A levél szerint „a hatékonyság Palkovics miniszter úr által javasolt növelése álságos és átlátszó érv (...), a nemzetközi versenyben a politikai akaratból működő kutatás látványos és csúfos kudarcot fog vallani”.

Tisztelettel kérjük, hogy az állam vonuljon ki a tudományos kutatást övező döntések területéről és bízza azt a terület szakértőire: a tudósokra, és az általuk működtetett, hazánkban a legnagyobb tudományos szakértelemmel rendelkező szervezetre, a Magyar Tudományos Akadémiára.

Palkovics László akadémiai átalakítási terveinek egyik jellemző járulékos következménye, hogy ismét virágzik a nyílt levelek inkább a kilencvenes években dívó műfaja. Ennek biztosan oka az is, hogy a kutatói szféra elmúlt hónapokban szerzett tapasztalatai alapján nem nagyon lát más érdemi cselekvési teret: miközben a magyar értelmiség jelentős része drámai fordulópontként, a tudomány szabadságának súlyos veszélyeztetéseként éli meg, hogy a választás után Palkovics irányításával a kormány nekiment az akadémiai szférának, az eddigi tiltakozásokkal, tüntetésekkel, kommunikációs nyomásgyakorlással lényegében nem ért el semmit, és a tervek mintha csak egyre radikálisabbak lennének.

Palkovics még valamit már biztosan elért. Miközben a miniszter stratégiájának láthatóan fontos része, hogy egymással szemben próbálja kijátszani a szféra különböző érdekekkel bíró szereplőit, a kutatók között mégis érezhető egyfajta egységfront, ahol sok jobboldali és korábbi Fidesz-szimpatizáns is élesen kiállt az átalakítási tervekkel szemben.

Ezt jelzi az a másik, néhány nappal ezelőtt a Válasz Online-on elindult, idáig 1360 kutató által aláírt nyilatkozat is, melyet a volt Fidesz-miniszter Pálinkás József, a katolikus püspök Beer Miklós, az egykori Orbán-tanácsadó Csaba László, a létező magyar pártbaloldal iránti szimpátiákkal nehezen vádolható Lányi András és a Professzorok Batthyány Köréből éppen az MTA-balhé miatt kilépő Szathmáry Eörs indított. Annak a kezdeményezésnek az aláírói közösen ítélik el a „kormánynak nem tetsző ágazatok” vagy nézetek „elsorvasztására” irányuló törekvéseket. Mint írják:

Meggyőződésünk szerint a mindenkori kormánynak nem feladata, hogy irányt szabjon az állampolgárok ízlésének és gondolkodásának, vagy a tudományos kutatás céljait egymaga jelölje ki. Kötelessége ellenben, hogy az adófizetők pénzéből megfelelő munkafeltételeket biztosítson a tudósok és művészek számára.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!