Pandora, Gabriella
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Elrajtolt az első privát holdszonda

2019.02.22. 11:27
Magyar idő szerint hajnali háromnegyed háromkor sikeresen elrajtolt a floridai Cape Canaveral űrkikötőből a SpaceX rakétája, fedélzetén az izraeli SpaceIL cég szondájával, amely siker esetén az első olyan, Holdon landoló űreszköz lehet, amelyet magánpénzből hoztak létre.

Ha a 600 kilogrammot nyomó Beresheet szonda, amelynek elnevezése a Biblia első szavait idézi héberül (Kezdetben...), sikeresen végrehajtja a küldetését, és leszáll kísérőbolygónk felszínére, akkor Izrael a negyedik ország lesz, amely „puha” leszállást hajtott végre a Holdon (az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után). Rajtuk kívül Japán, India és az Európai Űrügynökség vitt véghez (szándékos) becsapódással járó missziókat.

A küldetés költségei nagyjából 100 millió dollárt tesznek ki, ennek nagy részét az izraeli SpaceIL nonprofit cég teremtette elő. A szondán, amelyet egy Falcon–9-es rakéta juttatott az űrbe, kamerák, mágneses érzékelők és egyéb vizsgálati műszerek kaptak helyet. A felbocsátás után nagyjából fél órával a szonda már ki is lépett a rakétából, és megkezdte önálló útját a Hold felé, amely nagyjából

két hónapot fog igénybe venni.

A SpaceIL legnagyobb szponzora az Izraelben élő, dél-afrikai származású milliárdos, Morris Kahn, aki a Business Insidernek adott korábbi interjújában azt mondta, 43 millió dollárt adott a küldetésre. 2011-ben Kahn részt vett egy izraeli űrkutatási konferencián, ahol három fiatal mérnök prezentációja megragadta a figyelmét. Ők arról beszéltek, hogy elindulnak a Google által kiírt X-díj pályázaton (Lunar X-Prize), amely 20 millió dolláros díjat tűzött ki az első Holdon landoló magáncégnek, illetve a fejlesztőcsapatnak. Kisebb szépséghibája a dolognak, hogy a fődíj (amelyet csak siker esetén kaptak volna meg) még mindig csak az összköltség ötödét fedezné.

A mérnökök előzetesen úgy becsülték, hogy a fejlesztésre nagyjából 8 millió dollárra, a SpaceX rakétakilövésre pedig 5 millió dollárra lenne szükségük. Aztán, ahogy az lenni szokott, az előzetesen tervezett költségek a végén majdnem megtízszereződtek. Ráadásul az eredetileg 2014-es határidővel kiírt Hold X-díj pályázatot 2018-ban győztes nélkül befejezettnek tekintették. A cég azonban – Kahn támogatásával –  kitartott, és így jutottak el a mai kilövésig. A 100 millió dollár hatalmas pénz, mégis eltörpül a 469 millió dollár mellett, amelyet a NASA hét, hasonló méretű Surveyor holdszondára költött. Az inflációval korrigálva ez a költség ma 3,5 milliárd dollárnak felelne meg.

A Beresheet szonda 150 centiméter magas és 180 centiméter széles. Nem rendelkezik hűtőrendszerrel, így csak nagyjából három napig fogja bírni a Holdon, mielőtt a nap tűző sugarai túlmelegítenék a rendszereit. Tovább csökkentették a költségeket azzal, hogy a Falcon–9 rakétán mellette még két másik hasznos teher, az amerikai légierő kísérleti S5 műholdja, illetve egy indonéz kommunikációs műhold is helyet kapott. Mindezeket egy olyan rakéta juttatta az űrbe, amelynek meghajtását már kétszer használták, és kétszer szállt vissza sikeresen egy tengeren úszó platformra.

Ezzel akár több tízmillió dollárt is spórolhatott a SpaceX-nek.

Így valószínűleg 22,5 millió dollárba kerülhetett a kilövés a SpaceIL-nek. A meglepően hosszú, két hónapos utazási időt is a költségek csökkentése miatt választották. A szonda ugyanis az egyenes út helyett egyre növekvő átmérőjű elliptikus pályákat fog leírni a Föld körül, összesen 9 millió kilométert megtéve, hogy minimalizálja az üzemanyag-felhasználást. A tömege 75 százalékát még így is az üzemanyag teszi ki. Április 4-én fogja a szondát elkapni a Hold gravitációja, onnantól kezdve egy hétig a Hold körül kering majd, egyre szűkebb pályán. Végül április 11-én fog leszállni az égitestre a remények szerint.

Forrás: Business Insider