Pandora, Gabriella
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

A Galaxy S10 percenként adja vissza az életünket

NAK 5525
2019.02.25. 15:31
Épp csak véget ért a Samsung Galaxy S10-ek londoni bemutatója, máris kölcsönkaptunk pár készüléket, hogy gyorsan leteszteljük. Érthető a sietség, hiszen a telefonok már előrendelhetők, hamarosan a boltokban és a szolgáltatók kínálatában is megjelennek.

Ugyanaz, és mégis nagyon más. A Samsung erre a közhelyes ellentmondásra építheti a Galaxy S10 mobilok sikerét, mert aki ismeri és kedveli az S-sorozatot, annak biztosan fontos, hogy a jól bevált eszközöket megtalálja benne, eközben viszont az újdonságra vágyók is megkapják a magukét, a korábbi formával pont elég nagy mértékben szakít a szigetszerűen elhelyezett szelfikamera és a kijelzőbe épített ujjlenyomatszenzor.

Ebben a tesztben csak a legjobb modell, az S10+ mobil tudását elemezzük.

Addig nyújtózkodott, ameddig a takaró ért

Hasznos volt újra megnézni az összes eddigi Galaxy S telefont még az S10 bemutatója előtt, mert így nyilvánvalóvá vált, hogy a phablet kifejezés ma már teljesen fölösleges: mindegyik mobil phablet. A Galaxy S10-ek közt még a legkisebbnek is 6,1 colos a kijelzője, ennek a pluszos modellnek pedig 6,4 colos, amivel már egészen közel van a 7 colnál kezdődő tablet kategóriához. Oké, van ebben egy kis csalás, mert a jobb fölső sarok lyukas, de ez igazán nem zavaró, és kevesebbet vesz el a hasznos területből, mint amikor még elrejthetetlenül mindig ott volt a kijelzőn a fölső értesítési sáv és/vagy a virtuális vezérlőgombok.

Elvileg még lenne hová nyújtózkodni, minden irányban találunk legalább egy-egy milliméternyi fekete sávot, de ezeket már értelmetlen lenne pixelekkel elfoglalni, mert akkor az appok és weboldalak tartalmának egy része a hátraívelt részre kerülne, és éppen az íven visszaverődő napsugarak ronthatják az olvasási élményt.

Két teljes nap használat után az az érzésem, hogy ebben a mobilban tényleg minden benne van, már ami a szoftverét illeti. Olyan apró finomítások még szóba jöhetnek, hogy minden szolgáltatás tudjon magyarul (Szia Bixby!), de ezt leszámítva nagyon aprólékosan finomhangolták az Androidra ráépülő TouchWiz One UI felületet és a hozzá tartozó appokat.

Most már minden röhögés, irónia vagy kikacsintás nélkül kimondható, hogy ez a telefon okos.

Hogy miért beszéltem eddig ennek az ellenkezőjéről, miért nem mondtuk soha azt, hogy egy kicsit még mindig buták a mobilok? A megszokás miatt, mert szinte minden mobilt manuálisan kell átállítani lefekvés előtt néma módba, reggel visszakapcsolni az értesítéseket, a buszon vagy az autóban elindítani a Spotifyt. Megvoltak ezek az állandó rutinok, pont mint amikor tizenöt éve még az elemes ébresztőórávál és a rádiós magnóval játszottuk el szinte ugyanezt, és fel sem tűnt, hogy ez baj.

Most viszont a Bixby-rutinokkal lehetőség nyílt rá, hogy ezeket a műveleteket egy kis programozással automatizáljuk, és így máris fölöslegesnek, időrablónak tűnnek. Azt pedig külön köszönöm a Samsungnak, hogy ezt az egészet nem öntötte nyakon az aktuális mesterséges intelligenciás marketinges bullshittel, hanem érthetően, már-már szájbarágósan alakította ki a rutinok programozási felületét. Ha ennyi az idő, vagy arra a helyre érünk, akkor állítsa be így a hangot, úgy a kijelzőt. (Igen, vannak erre appok, de azokat úgy kell összekalapálni, bizonyos telefonokon bizonyos funkciók nem működnek, esetleg még fizetni is kell érte, és nem ilyen kifinomultak.)

Szuper lett a magyar kormányprogramhoz kísértetiesen hasonló nevet kapó Digitális jólét applikáció Samsung-féle megoldása. Ebben azt tudjuk nyomon követni, hogy az adott napon mennyi ideg nyomkodtuk a telefont, mivel töltöttük el a legtöbb időt, és mennyi értesítés jelent meg a készüléken. Ugyanitt korlátozni is tudjuk a kütyüzést, minden egyes appnak külön-külön megadhatjuk a használati idejét, és ha ez lejár, akkor úgy kidob minket, mint a mondásban a macskát. Persze mi vagyunk a főnökök, szóval bármikor adhatunk magunknak extra időt. De azért így is jó a visszajelzés, ha elvetelmülten sokat Messengereztünk.

Mindehhez hozzá kell még tenni a Samsung évek óta csiszolgatott naptárát, emlékeztetőjét és böngészőjét, és egy tökéletesre polírozott munkAeszköz képe bontakozik ki előttünk

A hardverre csak azért nem mondom, hogy minden benne van, mert nem az abszolút csúcskategóriás, 1 TB-os tárhellyel és 12 GB RAM-mal felszerelt változatot kaptam kölcsön, amelyre ez maradéktalanul igaz lenne, hanem az S10 Plus alapmodellének számító, de még így is elég erős 128 GB / 8 GB-ost verziót. Érdemes lesz még egy kört futni a csúcsgéppel is, amikor a Samsung azt is akarja Magyarországon kommunikálni. Mert most nem akarja.

Keményen dolgozik, keményen játszik

Először az volt az érzésem, hogy egy kicsit játéktelefon jellegű lett a Galaxy S10 felülete a sok kerek ikontól és az elnagyolt menüfelületektől, de a használat során ezekről kiderült, hogy jól irányítják a szemet, és magabiztosan eltalálják az ujjaim. Akinek pedig nem tetszik a méret, egészen pinduri betűket is beállíthat magának. Jó ötlet, hogy a beállításoknál minden almenüben lejjebb tudjuk húzni a tartalmat, amiben nem a gigantikussá váló fejlécre kell fókuszálni, hanem arra, hogy ezáltal a legfelső menüpontot is kényelmesen elérjük az ujjunkkal, nem kell nyújtózkodni.

Végre gesztusokkal is tudjuk irányítani az Androidot, mégpedig úgy, hogy elrejtjük az alsó három gombot, és a helyükön fölfelé húzzuk az ujjunkat. A Samsungnak muszáj volt ezeket a mozdulatokat választania, mert az oldalirányú gesztus foglalt volt, és most is ez nyitja meg az Edge-paneleket. Most ha a jobb harmadban fölfelé húzzuk az ujjunkat, akkor visszalépünk, középen a főmenübe jutunk, a bal harmadban pedig az appváltó menü jön be.

Az appváltó felületen legalul megtaláljuk a nemrég használt appok indítóikonját, a háttérben futó appokat pedig a bélyegképen fölfelé suhintva tudjuk kilőni. Itt elkövetett a Samsung egy aprócska hibát: rohadtul nem egyértelmű, hogy a bélyegkép tetején lévő ikon egy menüt rejt, ahol az alkalmazást kezelhetjük, például itt kérhető az osztott nézet és az ablakban való megjelenítés.

Még ha úgy is néz ki a szoftver, a Galaxy S10 Plus biztosan nem játéktelefon, hanem momentán a világ legerősebb mobilja, a benchmark mérések legalábbis ezt mutatják. Érzésre is gördülékenyebb, mint valaha. Akkor is, ha több tucat appot felejtünk bekapcsolva.

A tesztelés körülményei miatt egyedül a Dex mód teljesítményét nem tudtam rendesen megnézni, de erre a londoni bemutatón úgyis azt mondták, hogy nem változott semmi, ezért nem volt ott sem külön ezzel foglalkozó demójuk. Különben is, most a nagy kérdés, hogy a legbikább modell másfélszer több memóriáját és egy terabájtos tárhelyét mennyire tudjuk kihasználni Dex módban, szóval erre még biztosan visszatérünk.

Sötétben máshogyan

A Samsung dobta a korábbi modellekben használt íriszfelismerést, és néhányan biztosan utálni fogják ezért a döntésért, mert az a leolvasó sötétben is működött. Már ahogy, néha kicsi lassan, és muszáj volt közvetlenül az arcunk elé tolni a mobilt. Most viszont arcfelismerés van, és sötétben ezzel lehetnek gondok, úgyhogy érdemes aktiválni mellé az ultrahangos ujjlenyomat-olvasót, amelynek nincs szüksége fényre. Csak el kell találni az érzékelés helyét, ami viszonylag szűk területre korlátozódik.

Az S10-ben megadhatjuk, hogy melyik legyen az elsődleges biometrikus módszer, és ha az ujjlenyomatot választjuk, akkor kevesebbszer fog fölöslegesen próbálkozni az arcunk leolvasásával.

Bár a Galaxy S10 arcfelismerése csak a kamerákra épít, nem szórják tele az arcunkat infralézeres pontokkal, hogy azt 3D-ben olvassák le, mint más gyártók, például az Apple és a Huawei. De ettől még a Samsung módszere is nagyon profi és pontos.

A szelfikamera mellett van egy másodlagos szenzor a mélységérzékeléshez, és ennek a hatása a fotókon is visszaköszön. Nagyon látszik, hogy profin érzékeli a háttér és a téma határait, és többféle effekttel tudja ezt kiemelni. Ezzel akár  fényképezés után is el tudunk bíbelődni, ha eleve portré módban fotóztunk, mert a telefon alapvetően a mélységadatokat tárolja, és abból számolja ki, hogy mit kell rommá homályosítani.  

Az előlapi kamera ráadásul már 4K-ban tud rögzíteni, akárcsak a hátlapi, de egyenlőségjelet azért nem tehetünk a kettő közé, mert csak az utóbbi tud ilyen felbontásnál 60 fps-ben működni.

A Galaxy S10 Plus hátlapján három kamera van, egy telefotós, egy normál és egy széles látószögű. Az utóbbi látómezeje 123 fokos, ami a Samsung szerint megfelel annak, amit a saját szemünkkel is látunk ugyanazon a ponton. Kétségtelen előnye, hogy kényelmesen tudunk lefotózni vele nagyobb épületeket, a panorámát, de azért a széleken egy kis torzulást tapasztalhatunk, sötétben pedig mozgás esetén elmosódással lehet számolni.

Az is lényeges különbség, hogy a hátlapi kamera komolyabb stabilizátorral lett felszerelve, és elvileg úgy kisimítja a kézben készült felvételeket, mintha elektronikusan szabályozott állványt (pl. DJI Osmo Mobile) használnánk. Ebben nem vagyok annyira biztos, hogy sikerült elcsípni, amiről a Samsung beszél, mert a nem stabilizálható 4K felvételeken éppen olyan finoman hullámzott a lépéseimtől a kamera képe, mint amikor full HD felbontáson bekapcsoltam a szuperstabilizátort.

A cikk a táblázat után még folytatódik!

   S10e S10 S10+ S10 5G
Ár 258 000 forinttól 310 000 forinttól 340 000 forinttól ?
Méret   142,2×69,9×7,9 mm
150 gramm
149,9×70,4×7,8 mm
157 gramm
157,6×74,1×7,8 mm
175 gramm
162,6×77,1×7,94 mm
198 gramm
Kijelző  5,8 col, full HD+ 6,1 col WQHD+  6,4 col WQHD+  6,7 col WQHD+
Hátsó kamera 1.  16 MP f/2.2 ultraszéles
fix fókuszú
16 MP f/2.2 ultraszéles
fix fókuszú
16 MP f/2.2 ultraszéles
fix fókuszú
hQVGA 3D mélységszenzor
Hátsó kamera 2. dualpixel 12 MP
optikai stabilizátor
széles látószög
f/1.5 vagy 2.4
autofókusz
dualpixel 12 MP
optikai stabilizátor
széles látószög
f/1.5 vagy 2.4
autofókusz
dualpixel 12 MP
optikai stabilizátor
széles látószög
f/1.5 vagy 2.4
autofókusz  
16 MP f/2.2
ultraszéles látószög
fix fókuszú
Hátsó kamera 3.     - 12 MP optikai stabilizátor
telefotós, f/2.4
autofókusz
12 MP optikai stabilizátor
telefotós, f/2.4
autofókusz
dualpixel 12 MP
optikai stabilizátor
széles látószög
f/1.5 vagy 2.4

12 MP optikai stabilizátor
telefotós, f/2.4
autofókusz
Első kamera 1. duálpixel 10 MP
autofókusz f/1.9 
duálpixel 10 MP
autofókusz f/1.9
duálpixel 10 MP
autofókusz f/1.9
duálpixel 10 MP
autofókusz f/1.9
Első kamera 2. - -   8 MP autofókusz
mélységérzékelés
f/2.2
hQVGA 3D mélységszenzor
Memória / tárhely 6 GB / 128 GB
8 GB / 256 GB
microSD max. 512 GB
8 GB / 128 GB
8 GB / 512 GB
microSD max. 512 GB
8 GB / 128 GB
8 GB / 512 GB
12 GB / 1 TB
microSD max. 512 GB
8 GB / 256 GB
Aksi   3100 mAh 3400 mAh   4100 mAh 4500 mAh
Töltés   más eszköz vezeték nélküli töltése, gyors vezeték nélküli töltés 2.0 más eszköz vezeték nélküli töltése, gyors vezeték nélküli töltés 2.0 más eszköz vezeték nélküli töltése, gyors vezeték nélküli töltés 2.0   más eszköz vezeték nélküli töltése, gyors vezeték nélküli töltés 2.0, szupergyors vezetékes töltő
Processzor   8 magos és 8 nanométeres 8 magos és 8 nanométeres 8 magos és 8 nanométeres 8 magos és 8 nanométeres
Hálózat   akár 2 Gbps 4G akár 2 Gbps 4G akár 2 Gbps 4G akár 2 Gbps 4G, 5G  

Elértünk a csúcsra

Elégedettek lehetünk, mert rendesen összerakták ezt a tizedik jubileumi modellt. Nagyon ritkán volt az az érzésem, hogy a szokásos hülyeségeket, például elhibázott menüket vagy nem annyira kézre álló gombokat kell kerülgetni, szinte minden ott kapott helyet, ahol ésszerű lennie, és eközben radikális változások sem történtek, minden a Samsung korábbi megoldásainak továbbgondolása, pontosítása.

Érdemes csak egy pillantást vetni a korábbi Galaxy S modellekről szóló cikkemben a táblázatra, hogy miként jutottunk el onnan, hogy a telefon tényleg csak telefonálásra volt jó, egy olyan eszközig, amely tele van tömve hasznos extrákkal, és még ennek ellenére is sikerült úgy összerakni a kezelőfelületet, hogy érthető és kezelhető maradjon.

Lehet, hogy a Galaxy Fold most sokkal izgalmasabbnak tűnik, hiszen egy teljesen új termékkategóriát teremtett meg, de ott még biztosan előkerülnek kritikus problémák. Ez a Galaxy S10 viszont sziklaszilárd eszköznek tűnik, amire nyugodtan rábízhatjuk a digitális életünk menedzselgetését.

(Borítókép: Tóth Balázs / Index)