Edit
9 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Egy 47 éve besült szovjet űrszonda esik a fejünkre

GettyImages-170981274
2019.02.26. 14:42

Még idén beléphet a Föld légkörébe és lezuhanhat egy évtizedek óta a Föld körül keringő, meghibásodott szovjet űreszköz, írja a space.com. A jókora darab űrszemét nem más, mint egy 1972. március 31-én útnak indított űrszonda, ami a szovjet bolygókutató program keretén belül egy fél tonnás leszállóegységet juttatott volna a Vénusz felszínére.

A Vénusz bolygó titkait kutató, mai szemmel is egész sikeresnek mondható Venyera-programban a Venyera-7 volt az első és a Venyera-8 a második sikeres landolás, amik után jött volna a 1972. márciusi újabb küldetés, azonban a rakéta – egy négy fokozatú Molnija – meghibásodása miatt a szonda nem tudta elhagyni az ideiglenes Föld körüli parkolópályáját. A szovjet űrkutatási hivatal az ilyen kudarcot vallott, Föld körüli pályán ragadt eszközöknek külön nevet és számot adott, így kapta ez a szonda a Kozmosz-482 nevet.

Hogy pontosan mi történhetett a rakétával, nem tudni. Az biztos, hogy a tervezett Föld körüli parkolópályára még sikeresen ráállt a szerkezet, de a hordozó fokozat tervezett 4 perces üzemeltetése nem ment jól: ahelyett, hogy a Venyera-8-hoz hasonló szonda elindult volna a Vénusz irányába, több darabra esett szét. A szerkezet pár kisebb darabja (négy titánötvözetből készült tartály) 1972. április 3-án Új-Zélandon lezuhant, de két nagyobb darab, a szonda és a negyedik rakétafokozat (az L-blokk) együtt mozgó maradványai elliptikus Föld körüli pályára álltak, aminek legközelebbi pontja – a perigeum – mostanra csupán kb. 200 kilométerre van a Földtől.

Korábban úgy saccolták a Föld körül keringő halott űreszközöket megfigyelő szakértők, hogy valamikor 2023 és 2025 között léphet be újra a föld légkörébe a Kozmosz-482. A space.com által megkérdezett Thomas Dorman, oklahomai műholdfigyelő friss becslése szerint ennél hamarabb, 

akár még idén, de legkésőbb 2020 közepe felé visszatérhet a Földre a szovjet szonda.

"Érdekes módon a szonda perigeuma lassan elkezdett csökkenni. Úgy vélem, hogy az év vége felé, vagy a jövő év közepén megtörténik a légkörbe lépése. De ezt megjósolni legalább annyira művészet mint tudomány." Ez részben azért is nehéz, mert nem látni előre a Nap aktivitását, ami hatással lehet a pályamagasság csökkenésére, tette hozzá Dorman.

Az szinte biztos, hogy 

a szerkezet szinte egyben zuhan majd a Földre, mivel a gömb alakú, 500 kilogrammos landolóegységet úgy tervezték meg a szovjet űrmérnökök, hogy az kibírja a hatalmas (300 g-s) gyorsulási terhelést és a földinél sokszorta nagyobb légköri nyomást és hőmérsékletet, ami a Vénuszon fogadta volna leszálláskor.

Azt viszont még megbecsülni se nagyon lehet, hogy hol és mikor ér földet vagy tengert, óceánt a Kozmosz-482, így meglehetősen izgalmas lesz nyomon követni a sorsát, és szurkolni, hogy kerüljön el minden lakott területet.

Akad azonban még bizonytalanság a történetben a fentieken kívül is. Mivel a szovjet szonda hipergyorsan mozog – 112 perc (!) alatt kerüli meg a Földet –, alakja gömbölyű, meglehetősen masszív felépítésű és erős hőpajzsa is van, még az is lehet, hogy a Föld atmoszférájához érve nem süpped bele a sűrűbb légkörbe, hanem lepattan róla és további évekig keringő pályán marad, fejtegette T.S. Kelso, a CelesTrak elemzőcsoport kutatója a space.com-nak.